2024. április 27. - Zita

A globális felmelegedés haszna

Komoly gazdasági haszna is lehet annak, ha a globális felmelegedés folytatódik, s hatására tovább olvadnak az északi-sarkvidéki jégmezők. A teherszállító hajók ugyanis ez esetben biztonságosan választhatnának rövidebb utat, a mai hatalmas kerülők helyett.
2008. január 28. hétfő 10:08 - Hírextra

Igaz, az olvadás környezeti károkozása ennél aránytalanul súlyosabb lehet, s abba már az ott sűrűn közlekedő teherhajók is besegítenének.

A globális felmelegedés hatására 2007 nyarán megolvadt az Eurázsia, valamint Amerika legészakibb partjai előtt korábban mindig jéggel borított északi-sarkvidéki jégmező széle. Ezért az erősebb teherhajók jégtörők felvezetése nélkül is áthaladhattak az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba. (A XIX. és XX. században a feltételezett átjárókat keresve sok tucatnyi hajó veszett oda személyzetével, amíg az Eurázsia feletti északkeleti átjárón elsőként 1878-79-ben dr. Otto Nordenskjöld svéd kutatónak, az Amerika feletti északnyugatin pedig 1906-ban a norvég Roald Amundsennek sikerült átvergődnie).

Amint azt a vésztjósló prognózisok ígérik: 2014-ig állandósul, hogy a sarki jégmező a partoktól északabbra húzódik. Sőt, a klimatológusok azt sem zárják ki, hogy a Sarkvidék
éves átlaghőmérséklete legalább 3, de esetleg 9 fokkal is felmelegszik, ezért a jövő században a nyári hónapokban egészen elolvadhat a jégmező.

Így viszont a tengeri teherszállítás nagyon gazdaságos útvonalat nyerhet. A sarki hajózási útvonalak ugyanis a Távol-Kelet, Nyugat-Európa valamint Amerika keleti partja között sok ezer kilométerrel rövidebbek, mint amikor a hajók a délebbi utakon - a Szuezi-, vagy a Panama-csatornán át -, a csatornákba pedig már be sem férő óriás tengerjárók pedig Afrikát, vagy Dél-Amerikát megkerülve szállítják áruikat. A földgömböt tekintve bárki könnyen beláthatja, hogy az északi út mennyivel rövidebb a jelenleg használatosaknál. Ezért a mostanában hihetetlen lendülettel fejlődő távol-keleti hajóstársaságok, főként a kínaiak, már meg is kezdték az új, rövidebb, északi hajóutakon át zajló teherhajózásuk előkészítését.

Az ottani közlekedés azonban számos problémát vet fel. Az egyik, hogy az Északi Sarkvidékig felérő felségvízű államok többsége úgy gondolja, hogy ott a hajózás csak a hozzájárulásukkal lehetséges. Kína, Japán és más távol-keleti országok viszont úgy vélik, a sarkvidékek körzetei - amint a délié is - nemzetköziek.

Az Arktiszi Tanács, melynek Oroszország, Norvégia, Dánia (Grönland okán), Kanada és az Egyesült Államok a tagja, közleményében is megerősítve elvárja, hogy az északi felségvízeiken hajózás ne sértse tagjai védelmi érdekeit se. A Tanács munkájában részt vesz már Svédország és Finnország is, és Kína is jelezte bekapcsolódási szándékát.

Globális gond viszont, hogy amennyiben megindul ott a rendszeres hajózás, a nagy hajók kibocsátotta hő tovább melegíti a vizet és a légkört, ami még inkább fokozza az egész Földre veszélyes felmelegedést. De legalább ekkora a veszélye annak, hogy a hajókról óhatatlanul szennyező anyagok kerülhetnek a sarki vizek érzékeny és sérülékeny élővilágába, még akkor is, ha az időjárás egy-két hónapnál hosszabb időnél semmi esetre sem ad lehetőséget az átjárókon áthaladásra. Félő azonban, hogy a világgazdaság mozgatójának tartott gazdasági érdek felülírja majd a józan megfontolásokat.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását