Tudomány
Áttörés az űrkutatásban: először vizsgálták egy exobolygó felszínét
Történelmi áttörést értek el a csillagászok: a James Webb űrtávcső segítségével először sikerült közvetlenül elemezni egy Naprendszeren kívüli bolygó felszínét. A kutatók szerint ez új korszakot nyithat az exobolygók vizsgálatában, hiszen eddig elsősorban légkörüket tudták tanulmányozni.
A vizsgált égitest, az LHS 3844 b, egy úgynevezett „szuperföld”, amely mintegy 30 százalékkal nagyobb a Földnél, és közel 50 fényévre található. A bolygó egy vörös törpecsillag körül kering rendkívül gyorsan, mindössze 11 óra alatt tesz meg egy teljes kört. Ráadásul kötött keringésű, vagyis ugyanaz az oldala néz folyamatosan a csillag felé, míg a másik örök sötétségbe borul.
Forró, sötét és légkör nélküli világ
A kutatók a bolygó nappali oldaláról kibocsátott hőt elemezték, amely elérheti a 725 Celsius-fokot. Az adatok alapján az LHS 3844 b egy rendkívül forró, sötét és kopár kőzetbolygó, amely gyakorlatilag teljesen nélkülözi a légkört.
A megfigyelések során a tudósok az űrtávcső közép-infravörös műszerével mérték a bolygó sugárzását, amikor az éppen elhaladt a csillaga mögött. Az így nyert jeleket földi, holdi és marsi kőzetmintákkal hasonlították össze, hogy következtetéseket vonjanak le a felszín összetételére vonatkozóan.
Az eredmények kizárták a Földhöz hasonló, szilíciumban és gránitban gazdag kéreg jelenlétét, amely általában vízhez és lemeztektonikához köthető folyamatok révén alakul ki.
Bazaltos felszín és kevés víz
A mérések inkább arra utalnak, hogy a bolygó felszínét bazalt borítja – egy sötét, vasban és magnéziumban gazdag vulkanikus kőzet, amely a Holdon és a Merkúron is gyakori. Ez arra utal, hogy az LHS 3844 b geológiai szempontból inkább ezekhez az égitestekhez hasonlít, mintsem a Földhöz.
A kutatók szerint a bolygón valószínűleg nagyon kevés víz található. Felmerült az is, hogy a felszín viszonylag fiatal lehet, és nemrégiben lezajlott vulkáni tevékenység formálhatta. Ugyanakkor ennek egyértelmű bizonyítékait – például a vulkáni gázok jelenlétét – nem sikerült kimutatni.
A szakértők hangsúlyozzák: az ilyen típusú közvetlen felszínvizsgálatok új lehetőségeket nyitnak a távoli bolygók természetének megértésében, és közelebb vihetnek annak megválaszolásához is, hogy mennyire lehetnek ezek az égitestek alkalmasak az élet kialakulására.
Forrás: Space.com