A lányos szülők is igyekeznek olyan nevet adni gyerekeiknek, amilyen másnak nincs: egy kislányt Olimpiának, egy másikat Oroszországnak - Rosszija -, egy harmadikat egy film hősnője után Asszoljának neveztek el, de akad, akit egy életen át egyszerűen Amateraszunak szólíthatnak: a nevet a Nap japán istennőjétől kölcsönözték a szülők.
Tatyjana Usakova anyakönyvvezető a Komszomolszkaja Pravdának elmondta: a szülők körében elterjedt, hogy ezek a nevek megkönnyítik a majdani felnőttek életét a közeli külföldön, vagyis a volt Szovjetunió területén, de ilyesmiről valójában szó sincs.
Az anyakönyvvezetők igyekeznek meggyőzni a különös neveket választó szülőket, de sokszor hiába.
Érdekes módon Vlagyimir Putyin elnök nagy népszerűsége ellenére nem sok fiút neveznek el Vlagyimirnak: a név 1945-55 között volt nagyon divatban. Borisz Jelcin elnök idején meg szinte egyetlen gyereket sem neveztek el Borisznak szülei. Most mind a Borisz, mind a Vlagyimir név lassan visszatérőben van.
Gyakori a névváltoztatás is: aki Oroszországba költözik, szívesen csinál az Arszenből oroszos Arszenyijt, vagy a Vagizból Viktort; aki máshová költözik, az például a Mihail helyett Mike akar lenni, de az is változtat, aki például eldönti, hogy mostantól az iszlám hagyományok szerint akar élni.
A leggyakoribb nevek jelenleg a fiúknál az Alekszandr, a Makszim és az Ivan, a lányoknál az Anasztaszija, a Marija és a Darja.
Miközben Oroszországban a születések száma évek óta nagyon alacsony, Moszkvában tavaly 101 ezer kisbaba született, annyi, mint már 17 éve nem.
