Kabaré az ezredfordulón
Színész, zeneszerző, zenekarvezető, tangóharmonikás, énekes. Mindez Kamondy Imre, aki a Cabaret Medrano együttes napokban megjelent első albuma apropójából beszél a füstös kávéházak és kocsmák hangulatáról, a múlt század húszas-harmincas éveinek reneszán
2008. január 12. szombat 17:29 - Bencsik Gyula
Milyen elképzelésekkel indultatok 2001-ben?
Nekem volt korábban egy kísérletem, a Vadsanzon, ami azért több volt kísérletnél, hiszen ezzel a műsorral 1995-től rendszeresen felléptünk. Abban a zenekarban már körvonalazódott az, amit most csinálunk, de az együttes összetétele nem volt igazán harmonikus, ezért 2000-ben fel is oszlott a csapat. Én viszont tovább akartam ezt vinni, mert az volt a mániám, hogy visszanyúljak egy olyan eredethez, amilyet a harmincas évek berlini kabaréja vagy épp a párizsi kabarészínház fémjelzett.
Honnan az affinitásod ehhez?
Cabaret Medrano
A 2001-ben alakult együttes egyedülállóan összetett zenét játszik, balkáni és latin dallamok, tangó és népzene, free jazz és sanzon, ballada és rock’n’roll foszlányok keverednek, hogy végül egy sajátos kabaréhangulatban, presszóérzésben egyesüljön az egész cirkuszi kavalkád.
A budapesti klubokban régóta fellépő együttes egyik alapító tagja és frontembere Kamondy Imre énekes, dalszerző, színész, aki jellegzetes színpadi játékával, előadásmódjával dramatikus jelleget kölcsönöz a koncerteknek. A másik alapító tag, a szintén dalszerző, szövegíró Verebes György (vajdasági festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője) érzékeny és improvizatív zongorajátékával alapvetően határozza meg a zenekar arculatát. A csapat és a koncertek központi alakja az attraktív, szinte minden hangszeren játszó multitalentum, Darvas Benedek, aki nemcsak a Cabaret Medrano, de számos színházi darab, közöttük több Pintér Béla-előadás (Parasztopera, Sehova kapuja, Gyévuska, A sütemények királynője, Árva csillag stb.) zeneszerzője is.
A zenekarhoz csatlakozó Nemes János fuvolista klasszikus zenei tanulmányai után a dalok írója, és a koncertek meghatározó szólistája. Horváth Gábor az underground zenei életből sokak által ismert és kedvelt basszusgitáros, a Balaton, az Ági és a fiúk zenekar tagja, újabban Legát Tiborral és Peter Ogival is dolgozik, de részt vett az időnként külföldről hazalátogató Menyhárt Jenő (Európa Kiadó) produkcióiban is. A lemezen az együttesből azóta már kivált Dudás Zsombor dobol, aki egyszerre érzékeny és pontos játékával mára már megkerülhetetlen szereplője a hazai könnyűzenének. Jelenleg a Specko Jedno, a Pluto zenekarokban, valamint Gál Csaba Boogie és Kiss Erzsi új formációiban játszik, zenei producerként dolgozik a Pápai Istvánnal (Eric Sumo, Amorf Ördögök) közösen alapított Bioton Stúdióban.
Forrás: www.zene.hu
A zenekar elérhetősége:
www.cabaretmedrano.hu
Kilenc évig színészkedtem Kaposvárott, tehát megfertőződtem a színházzal, azaz a színháztól jöttem a zenébe. Azért nem hagytam teljesen abba a színészetet sem, most újra próbálok a Szkénében, Rejtő Jenő Csontbrigádját adjuk elő. Tehát van érdeklődésem, vonzódásom az orfeum és a kabaré világa iránt. Számokat már korábban is írtam, amelyek kis történetek, novellák dalban elbeszélve. Adódott, hogy ezeknek a zsánerképeknek a bemutatásához olyan zene illik, amelyik olaszos, franciás, kuplés, sanzonos.
Mennyire számított hiánypótlásnak a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején Magyarországon ehhez a korszakhoz és stílushoz visszanyúlni?
Ha nem is zeneileg, de hangulatát, szövegeit tekintve akkoriban a Quimby mozgott hasonló területen. Ma már több olyan előadó és zenekar van, akik ezt a világot próbálják megidézni. Ruttkai Bori, Specko Jedno, a Színész Tánczenekar, Szalóki Ági a Karády-estjeivel, a Budapest Bár. Mintha az utóbbi időben megnőtt volna az igény erre a műfajra. Igény persze azelőtt is volt rá, de mintha ez ma hullámokban jelentkezne. Az emberekben kialakult egy hiányérzet arra, hogy a megszokottól eltérően szólítsák meg őket a zenén keresztül.
Szerintem az emberek borzasztóan kiéheztek a történetekre, a ti muzsikátok pedig ezt közvetíti. Egyébként rendkívül összetett a zenétek: balkáni és latin dallamok, balkáni népzene, free jazz, sanzon, ballada, Rock and Roll. Hogyan lesz mindebből egységes, új produkció?
Valamennyiünkben közös a zene iránti alázat, egyfajta ízlésbeli közösség, az improvizációs készség és a zenei dramaturgia iránti érdeklődés. Aztán rendkívül fontos nálunk a groteszk, a humor. A Darvas Bence például valóságos zenebohóc, aki egy-egy dalban nyolc-tíz különböző hangszeren játszik, akárcsak elődei egy háború előtti olasz vagy francia cirkuszban. Verebes Gyuri, akivel a zenekart alapítottam, vajdasági festőművész, aki öt évig bárokban zenélt a jugoszláv tengerparton. Ők ketten a zeneszerzők, a dalszövegek nagy részét pedig én írom. Nemes János fuvola tanárszakot végzett Pécsett, tehát van klasszikus zenei képzettsége. Horváth Gábor a basszusgitáros, aki a magyar underground ismert alakja, játszik a Balatonban, de zenél Bárdos Deák Ágival és Menyhárt Jenővel is. A dobosunk Dudás Zsombor, aki zenei producerként is tevékenykedik.
Ott voltam a december végi lemezbemutató koncerteteken a Szkénében. Úgy tűnt, komoly hangsúlyt fektetettek a színházi miliő megteremtésére.
Az a fellépés egy kísérlet volt, mivel mi alapvetően füstös kocsmákban és jazzklubokban játszunk, de mindig élt bennünk az igény arra, hogy színházi körülmények között, világítással, minimális jelmezzel is bemutassuk a repertoárunkat, és erre a Szkénében lehetőséget kaptunk.
Kell újabb hat évet várni a következő lemezre? Szerintem nem. Mostanra körvonalazódik egy új album, nyolc friss számunk közül hat mindenképpen érett a korongra, vagyis félig már megvan az anyag. Úgy kábé három évet kell még rá várni. Viszont élőben addig is hallhatóak leszünk, elsőként január 25-én este 9-kor, a Trefort-kertben.
