A szex, és a termékenység időszaka

A fiatalok beavatását a szexuális életbe és a termékenység elõsegítését szolgálta az egykor Európa-szerte elterjedt falloszkultusz, amelynek során a felvonuló férfiak rendszerint óriási hímvesszõt kötöttek a megfelelõ helyre (innen származhat a "Felkötjük a farsang farkát" kifejezésünk). Még a keresztény erkölcs is megengedte, hogy farsangi idõben házasságtörõ asszonyok, kerítõnõk, örömlányok, örömházak történeteirõl írt dramatikus játékokat adjanak elõ. A bál szavunk francia-német eredetének jelentése szintén valamiként a szexualitással volt kapcsolatban, a benyomott közepû fánk pedig alakjával sugalmazta ugyanezt.

A farsang gondolatköre ezen felül még a házasság témája körül is forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban például kongóztak, azaz húshagyókedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk. Régebben az ország sok részén szokás volt húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót húzatni. "Rönköt emelj, szakadj meg/ Miért nem házasodtál meg?"

A farsangi fánk zsírban sült, édes, kelt tészta élesztő, cukor tej (vagy tejfel), tojás, finom liszt és vaj keverékéből, mely vegyüléket a megkelés után gyengéden kis ujjnyi vastagra kinyújtva, és pogácsaszurkálóval kiszúrva, másodszori kelésnek vetnek alá. Ezután két fánk közé egy kevés gyümölcsízt, leginkább barackízt tesznek, gyengén egymáshoz nyomják és forró zsírban csukott lyuk fölött zsemlyeszínűre sütik. meleg helyen itatós papírral borított szitára teszik, s ha az egész adag kész, csinosan tálalva, vaníliás cukorral meghintve, feladják. A sikerült fánk egyik főkelléke a körületét képező fehér szegély.

Népszokások, jelentések, babonák

Január 25-én, Pál napján, ha süt a nap, hosszú, hideg tél vár ránk. Ráadásul, ha még az árnyékodat is meglátod, akkor aztán már csak az április szabadíthat meg a télikabáttól.
Vince napjának időjárásából a bortermést szokták megjósolni, míg a Pál napján fújó szél szűk szénatermésre figyelmeztetett. De ha ezen a napon köd borítja a tájat, akkor a jószág elpusztul.

Február 2. A Gyertyaszentelő Boldogasszony napján szentelt gyertya végigkísérte az emberek életét "a bölcsőtől a sírig". Keresztelésig ott világított az újszülött mellett, hogy megvédje a gonosz erőktől. Ilyen gyertyát égettek a súlyos betegek ágyánál, ezt adták a haldoklók kezébe, és gyertyát gyújtottak a halottak emlékére is. A jó termést is próbálták szentelt gyertyával segíteni, a gyümölcsfákat megveregették vele. Ha e napon kijön a medve a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és 40 napig tart még a tél.

Február 3. A gyerekek Balázs napján körbejárták a falut és jókívánságokat mondtak, énekeltek a házaknál. a szegénypénzű tanítók "hivatalos" jövedelem-kiegészítése is volt, ugyanis a gyerekek ilyenkor, amit kaptak (szalonnát, kolbászt...), azt elvitték tanítójuknak, aki aztán az adományok egy részéből megvendégelte őket.

Február 5. Ágota napja alkalmas a háziférgek eltávolítására. Ezért sok helyütt ilyenkor körbesöprik az ólakat és a házat. A mondás: "Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja" - a rossz és a jó idő változására utal.

Február 16. Julianna napján gyakran havazik, ezért szokták mondani, hogy Julianna "kitette a dunyháját". A hó ellenére úgy tartják, e naptól melegebbre fordul az idő.

Február 19. Zsuzsanna napján ha megszólal a pacsirta, akkor közeledik a tavasz, de ha a pacsirtát alacsonyan látják repülni, tovább tart még a tél.

Február 24. "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinálja." Mátyás napján, ha hideg volt az idő, akkor jó termést vártak, ha szeles idő volt, akkor a hagyomány szerint kevés lesz abban az évben a tojás. Mátyás napi tojásból veszekedős, marakodós liba kel ki. Ha a jég ekkor elveri a termést, savanyú lesz a szőlő. A baranyai halászok viszont szerencsét reméltek attól, ha Mátyás napkor halat fognak, úgy gondolták ugyanis, hogy akkor egész évben szerencséjük lesz.
Jelen állás szerint aránylag jól állunk, mert végre van tél, amit el lehet űzni..