A két obszervatórium együttműködése biztosítja, hogy a vatikáni csillagvizsgáló asztronómusai is lépést tudjanak tartani a tudomány fejlődésével - írta az El País című spanyol napilap.
A vatikáni obszervatóriumban viszont nagy érdeklődéssel kísért kongresszusokat szerveznek olyan témákban, mint például a Földhöz hasonló planéták kutatása más naprendszerekben. Az intézmény ösztöndíjasokat is fogad a világ minden tájáról. A legszegényebb országok ösztöndíjasainak kiadásait a Vatikán 75 százalékban téríti.

Az obszervatórium igazgatója a 44 éves argentin José Funes atya. 1969-ben határozta el, hogy csillagász lesz, miután a televízióban látta Neil Armstrong holdsétáját. Diplomát szerzett, majd a tudományág doktora lett. A világegyetem rejtélyei nem okoznak neki vallási problémákat. "A hit segít nekem a tudományban és fordítva. Természetes, hogy vannak konfliktusok a hit és a tudomány között és minden konfliktust meg lehet oldani párbeszéddel" - mondta a lapnak.

Az obszervatórium nyitott minden vallású és meggyőződésű ember előtt. "Nem tartjuk számon, hogy az összejöveteleinken részt vevők katolikusok-e vagy más valláshoz tartoznak, esetleg nem hívők. Ez a kérdés az ösztöndíjasok vonatkozásában sem érdekel bennünket." És példaként elmondta, hogy a júniusi konferenciájukon részt vett egy Indonéziából érkezett muzulmán nő is.

"Nem tudom, hogy léteznek-e kreacionista csillagászok, akik meg vannak győződve arról, hogy a világot hét nap alatt teremtették. Én nem találkoztam ilyennel. A világegyetem most 13,7 milliárd éves és növekszik. Örökké növekedni fog" - tette hozz Funes atya. Arra a kérdésre pedig, hogy nem omlik-e össze, így válaszolt: "Nem, mert a kritikus gravitáció alatt marad egy sötét energia segítségével, amelyet még nem értünk".