Meglepetés az aukción

Ilyen magas összegért kortárs fényképet még nem adtak el Magyarországon. A klasszikusan egyszerű, szimmetriára építő arcképet 350 ezer forintos kikiáltási árról indították, végül több mint húszszoros áron 7,5 millió forintnál koppant érte a kalapács.

Bár rekordok nem születtek, gyakoriak voltak a milliós leütések az aukció festményanyagában. Tizennyolc tételért pedig nyolc számjegyű összeget adtak. Meglepetésre 22 tétel visszamaradt, köztük magasra értékelt alkotások - Markó András, Rippl-Rónai József, Kmetty János, Pór Bertalan, Scheiber Hugó, Rudnay Gyula, Lotz Károly művei - miközben ezen alkotók más festményei jelentős licitemelkedéssel keltek el. Scheiber kubisztikus férfiarcképe 8,5 millióról 20 millióig bírta. Az egykor Molnár Ferenc író tulajdonában volt Rippl-Rónai-enteriőr 12 millióról indítva 15 millió forintért kelt el, Téli tájképéért megadták a 3,5 millió forintot, egy kis pasztellt pedig 800 ezer forintról 1,5 millióig licitáltak.

A legtöbbet, 44 millió forintot a korai magyar avantgárd jelentős alkotása, egy Tihanyi Lajos-csendélet érte el. Ugyanennek a korszaknak a jellegzetessége Perlrott Csaba Vilmos 1914-re datált, őszibarackos csendélete. A Cézanne-i ihletésű mű 40 millió forintért kelt el. Ugyanennyit ért a Halászkikötő sirályokkal, Bernáth Aurél életművének egyik legjelentősebb festménye, amely több mint hét évtizedig lappangott külföldön.

Paizs Goebel Jenő a szentendrei festészet saját utakon járó mestere, akinek művészete még felfedezésre vár. 1933-as Szentendrei tájképe az életmű egyik legjelentősebb darabja, ezért is adták meg érte kikiáltási árának dupláját, a 30 millió forintot.

Többnyire ez a duplázás jellemezte az est leütéseit. Igaz, ezt milliókban mérték. Ilyen eredményt ért el Klie Zoltán szürrealisztikus tájképe (1,4 millióról 2,8 millió forintra), Kisfaludy Stróbl Zsigmond márvány aktja ( 2,4 millióról 5 millió forintra) Medveczky Jenő tűnődő nőalakja (320 ezerről 700 ezer forintig).

Batthyány Gyula hetven éve lappangó, visszafogott, kevés színnel komponált téli tájképe 3,5 millióról 8 millió forintig szárnyalt. A tizenkét Kádár Béla-mű közül az Art deco Madonnát 12 millió forintos kikiáltási áráról éppen 10 millióval licitálták feljebb. A Városi Madonnát pedig 11 millióért vitték el.

Évszázados lappangás után került elő az Úton az egynapos hóban című jellegzetes Gulácsy Lajos-festmény. 18 millió forintról indítva 22 millió forintig emelkedett az ára.

Barcsay Jenő sokáig alig ismert, átmeneti korszakának kiemelkedő darabja a Csendélet asztali órával. Az 1927-es remekért 12 millió forintról indult a verseny és 19 millió forintnál ért célba.
Azt a 26 alkotást, amely a közelmúlt és a kortársak művészetét képviselte, mind egy szálig magasra értékelte az aukció közönsége. Veszelszky Béla 1959-es tájképéért éppen 10 millió forinttal adtak többet 12 millió forintos kikiáltási áránál. Kiemelkedő áron vették meg Korniss Dezső, Anna Margit, Ország Lili és Gyarmathy Tihamér festményeit. Tóth Menyhért fehér korszakának egy kis vásznáért pedig ötszörös árat, 4 millió forintot adott egy gyűjtő. Keserű Ilona, Mulasics László, Földi Péter, Szirtes János és Fehér László képei 1 és 2 millió forint között találtak vevőre.