Vissza a jövőbe

„Az európai korszellem és a mai magyar valóság
egyaránt arra ösztönöz bennünket, hogy megújítsuk
és nyilvánossá tegyük a programunkat.”

Navracsics Tibor – aki mind kinézetre, mind stílusra nézvést nagyjából annyira felvillanyozó személyiség mint egy norvég könyvelőcég középvezetője – leült, és kiizzadt magából egy előszót. Szőrmentén annyira sikerült izgalmasra és meghökkentőre, mint amit vártni lehet tőle. A címe: „A jövő visszahódítása” Ha kormányon lennének, biztos így szólt volna: „Semmink sem volt, azt is megteremtettük!” Az órákat egymáshoz állítjuk, nehogy valaki rossz jövőt foglaljon vissza, majd megkeressük a fő csapásirányt, a stratégia zanzáját. Hátha valaki egyszerű, mondatokba sűrített eligazítást vár. Megvan: „Ahhoz, hogy Magyarország megvalósíthassa álmait, mindenekelőtt helyre kell állítanunk a nemzet egységét és cselekvőképességét.”  Világos: minden ablak bezár, kilép, és újraindít. Mert itt kérem lefagyott egy ország. Egységben az erő! Most, hogy kellően lefáradtunk a semmit mondástól, csapjunk bele a lecsóba. Gazdasági programmal kezdődik, mert az minden kormányprogram alfája és omegája. Reméljük ebben már konkrét cselekvési programot találunk. Egy előszótól elnézzük, annak az a dolga. Igaz, egy dakota közmondás azért elfért volna. Felébresztette volna a mellbe szegett állú olvasótábort.

Az erő veled van

Gazdasági növekedés és szociális biztonság – adja meg az alaphangot az ellenzéki kormányprogram legfontosabb fejezete. Többször átolvasva sem találtunk benne eget rengetően újat. Egy korrektül felmondott német mintájú jobbközép program. Hiába keresnénk benne neokádárista elemeket, úgy látszik az csak a beszéd, bevillantott bojli panelproliknak. Egy alapvetően liberális, piacpárti programot látunk, kis keresztény-szocialista kiigazítással, jól kihangsúlyozva a középosztály és a kisvállalkozások megerősítését, a családi adózást. A működő gazdaságot az emberek teremtik meg, szól a nagy felismerés. Ehhez elengedhetetlennek látják az adócsökkentést, ami kiszélesítené az adózók körét. Nem döbbentünk meg. Közgazdasági alaptétel, hogy az adóbevételeket egyfelől az alacsony adók csökkentik (magyarázat szükségtelen), másfelől a túl magas adók, mert az részben adómegkerüléshez vezet, részben visszafogja a gazdaságot. Bizony, hazánkban kevesen adóznak, de ők jó sokat. További pontok az adózás egyszerűsítése, a munkanélküliség csökkentése. A csodafegyver az Új Széchényi terv, aminek pillérei is vannak (szeretjük az ilyen hasonlatokat: tengely, pillér, híd, nincs politikai program nélkülük). Ezek: A munkaadók által fizetett adó- és járulékterhek csökkentése. Az infrastruktúra fejlesztése. A kis- és középvállalkozások támogatása. Közvetlen munkahelyteremtő, foglalkozásbővítő programok.

Száz vasutat, ezeret!

Talán az aktualitás miatt kitérnek a vasút helyzetére is. Aszerint súlyos bűn a teherszállítás és a vontatás üzletágak eladása, mert egyedül azok voltak nyereségesek, és a szárnyvonalakat regionális társaságok kezébe kell adni. A vasutat pedig fejleszteni kell, nem leépíteni. A szolidaritásról szóló fejezet a családok fontosságával kezdődik, kitér a fogyatékkal élőkre és a nyugdíjasokra. Újra bevezetné a gyerekek után járó adókedvezményt, tekintetettel a demográfiai helyzetre. A program leszögezi, hogy a fiatalság fontos, a sportolás jó, a drogok pedig rosszak.

Erő, egészség

„A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség álláspontja szerint az egészségügy nem üzlet, a kórházak nem eladók. Határozottan ellenezzük a kórházak
átgondolatlan bezárását. Meggyőződésünk, hogy a kórházak esetében a non-profit jellegű közösségi tulajdoni formák elterjedése és megerősítése kívánatos az európai gyakorlatnak megfelelő módon.” Vázolja fel az egészségügyi reform tervezetét a párt, amelyik eltörölné a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Támogatja a kiegészítő biztosítások további bővítését, de ellenzi a több biztosítós rendszer bevezetését. Az állam mellett a non-profit jellegű tulajdonosi formák bevonása az egészségügybe, valóban elterjedt és működő modell az Európai Unióban. A program nem mulasztja el kritikával illetni, az EU-n belül csak Hollandiában és Szlovákiában bevezetett több biztosítós rendszert: „Nem fogunk a magyar egészségügyre ki nem próbált rendszereket erőltetni.” A rendszer gazdaságosabbá tételében komoly szerepet szánnak az egészségmegőrzésnek: „Kormányra kerülve négy – szívinfarktus, az agyi érkatasztrófák, a baleseti sérülések és a daganatos megbetegedések – a leggyakoribb halálozási okként számon tartott betegségcsoport gyógyításával kapcsolatban koncentrált fejlesztéseket indítunk.” Új elem, hogy a finanszírozás érdekében fejlesztenék a gyógyturizmust. Magyarul, a büdös vízben ázó, izületi csúzban szenvedő német nyugdíjasok idehordott pénzét visszaforgatnák az egészségügybe. Vivát!

Tanulj tinó, Erős Magyarország lesz belőled!

„Meggyőződésünk, hogy a közösségeknek fontos szerepe van napjainkban is, határozottan kiállunk amellett, hogy az élet számos területén nem érvényesíthető a piaci logika, vannak területek, ahol a társadalmi felelősségtudatnak, a szolidaritásnak kell meghatározónak lennie, hiszen az egyének nem kizárólag versenytársai egymásnak, hanem a közösség tagjaiként együttműködő partnerek is.” Klebelsbergi gondolattal indul a program, kiemeli a vidéki kisiskolák fontosságát. Majd egy luddita fricskát is nyom a kormány orrára: „Nem olyan iskolát akarunk, ahol a pedagógusok helyét számítógépek és interaktív táblák veszik át.” A program legbaloldalibb pontja következik: „Ismét visszaállítjuk a tandíjmentességet, mert a jelenlegi helyzet a tehetősek privilégiumává teszi a felsőoktatást, s évente több tízezer tehetséges fiatalt zár el az egyetemi tanulmányoktól.” Visszatérő momentum ez is, továbbá záloga a Fidesz fiatalok közötti népszerűségének, ami ellen Che Guevara pólóval küzdeni annyit ér, mint az imádkozás. Visszacsábítanák az elszipkázott magyar szürkeállományt, erre a célra felállítanának egy non-profit hálózatot. Nyilván azért non-profitot, mert ezzel is lehet hangsúlyozni az ellenfél pénzéhes természetét. Szép mondatokban ugyanúgy nem szűkölködik a program egésze, ahogy a non-profit kifejezéssel sem bánik takarékosan: „Visszaadjuk a kultúra becsületét, elérhetővé tesszük a kultúra élvezetét.” Jaj. Alig várom, hogy ráleljek a költő hallhatatlanjára: „A szerelem az élet illatos virága, mely mint egy kifeslett bimbó.”

Jog, biztonság

„A kormányzat a jogállami jogalkotás és jogalkalmazás feltételeit sem tartja magára nézve kötelezőnek. Ennek következtében a jogkövetés ma nem kifizetődő Magyarországon. A Fidesz nem fél a polgárok önrendelkezési jogától. Mi minden esetben támogatjuk a polgárok egyesülési és gyülekezési jogának törvényes gyakorlását. Felfogásunk szerint a rendőrség nem a hatalom ökle, hanem a polgárok védelmezője, amely a polgárokat érő jogtalanságok megelőzése és felderítése érdekében működik.” Mondja fel a liberális credot a legnagyobb elenzéki párt, persze finoman utalva benne a Gergényi huszárok dicstelen szereplésére. Magas labda volt, na. A Fidesz nagyon el akarja tiporni a korrupciót. Csúnya dolog az, főleg mert a politikai ellenfeleik csinálják. Nettó pártprogramba csomagolt kormánykritika, az „egyesek” törvény felett állóságának hangoztatása, aminek a kiadványba foglaltak szerint véget kell vetni. Ennek módját a vagyoni kapcsolatok bíróság általi jobb átláthatóságában és a vagyonelkobzás bevezetésében látják. Mert a népet feletébb irritálja, hogy pénzzel és politikai kapcsolatokkal mindent meg lehet úszni. Egy kevésbé követhető csavarral ismét odaszúrnak a kormánynak: „Elkerülhetővé válik az a most kialakuló gyakorlat, hogy az adóhatóság sajátos, adott esetben politikai motivációk alapján indít vagyonosodási
vizsgálatokat.” A demokráciáról, államfelfogásról szóló fejezet tárgyalja az egyházak és a kisebbségek ügyét is. Az egyházak finanszírozásáról szóló bekezdés leginkább azok körbeudvarlásáról szól, kiemelve szerepüket a társadalomban, és kritizálva a kormányzat jelenlegi gyakorlatát, ami különbséget tesz az intézmények között aszerint, azok egyházi vagy állami tulajdonlásúak.  A Fidesz szigorúan górcső alá venné, hogy a bejegyzett egyházak közül melyik végez valóban hitéleti tevékenységet, és melyik burkolt vállalkozás. A romáknak szentelt másfél oldal az oktatásban és a munkahelyteremtésben látja a kitörési pontokat. Feldereng szemem előtt a Fidesz programalkotó csapata, amint épp szabadalmaztatja a spanyolviaszt. Nem szép látvány.

Vidáman vidéken

Az önkormányzatokról szóló fejezetet nem érdemes külön boncolgatni. Nem nevezhető pártprogramnak, inkább sajátos önfényezésnek. Vezérgondolata, hogy annyira jók az önkormányzati munkában, hogy folytatniuk kell a munkát. Ennek alátámasztására, a valóban sikeres Fideszes vezetésű vidéki városok példáit sorolja. Ízelítő: „Az önkormányzatokban nap mint nap bizonyítjuk,hogy felkészülten várjuk a kormányzati felhatalmazást, ahogy már számos városban megtettük, összefogással, szakértelemmel és hiteles politikával képesek leszünk újjáépíteni az országot is.” Valahogy Harvey Keitel szavai jutottak eszembe a Ponyvaregényből: „Ne szopogassuk egymás faszát, még rengeteg tennivalónk van!” Megszívlelendő jó tanács. Meg fognak lepődni, de a mezőgazdaságban szükséges lépesek ismertetésében sincs új a nap alatt. Szerepel benne a magyar földbe magyar magot éppúgy, mint a mezőgazdasági nagyvállalatok ekézése, és a szalonnától roskadozó padlású kisgazda felmagasztalása. Kibontakozik egy kertmagyarország víziója, ahol virágzik a vidék, az ökogazdálkodás, különös hangsúlyt fektetnek a szőlő és gyümölcs termelésre, és egészséges, helyi magyar termékektől nőnek nagyra a pirospozsgás arcú gyerekek. „Az elmúlt évtizedben a fejlett európai országokban egy új, alternatív fejlődési modell alakult ki. A fejlődési modell kulcsa a kézműves, a kisüzemi és a kisipari tradíciók újjáélesztésében, valamint a régió, mint komplex termelőegység újrafelfedezésében, a vidéki élet megbecsülésében, valamint a vidék megtartó erejének növelésében rejlik.” Kétséget kizáróan szimpatikus modell, Ausztriában már láttam is. A környezetvédelem ügye kiemelt szerepet kapott, bár a Vásárhelyi terv befejezésén túl nem áll másból, mint a kötelező gyakorlat precíz felmondásából. Környezeti értékek megvédése, megújuló energiaforrások, és jó sok EU-s forrás, amit majd jól erre fordítanak, mert az olyan európai. „Élére kell állnunk a megújuló energiaforrások elterjesztését célzó európai kezdeményezéseknek. Környezetvédelmi szempontból is kiemelt figyelmet kell fordítani az Európai Unió finanszírozási rendszeréhez igazodó újabb regionális együttműködések kialakítására, valamint a már meglévők elmélyítésére, így jelentősen hozzájárulhatunk Magyarország környezeti biztonságának jövőbeli megalapozásához is.” Attól még, hogy a korszellemnek megfelelően az állam foglalkozik a környezet védelmével még nem lesz zöld. Ahol az állam környezetvédő, ott az egész kormányzás az, és nem csak egy minisztérium. A zöld gondolat áthatja az gazdasági, ipari és közlekedési minisztériumot is, hogy csak az e tekintetből legfontosabbat említsem. Igaz, a dokumentum maga környezetkímélő papírra készült, ami talán arra utal, hogy frázisoknál többel állunk szembe. Vagy csak ügyelnek a részletekre.

A Fidesz hét pontja

Tiszta kezek, üveg zsebek és a kormánynak nagy a pofája, meg az étke – foglalhatnánk össze a „Takarékos és erős állam” fejezet mondandóját. Lényegében ugyanazt célozzák meg, mint Ferenc testvér annak idején a maga hét pontjában: a választók bizalmának visszaszerzését. Kiszélesítenék a nyilvános vagyonnyilatkozatokra kötelezettek körét, egészen az állami cégeke vezetőire, és felügyelőbizottsági tagjaira. Nyilvánossá tennék az állami vezetők vagyonbevallását, sőt az általuk akárcsak kisebb részben tulajdonolt cégek vagyon viszonyait is. Hasonlóan a miniszterek és államtitkárok fizetési listáját, illetményeit, és juttatásait is. Javasolják egy költségvetési tanács felállítását, ami véleményezné a törvényjavaslatot megvalósíthatósági szempontból, és javasolhatná a köztársasági elnöknél annak visszaküldését a parlamentnek. Tagjai a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék vezetője és egy, az államfő által kinevezett személy lennének. Kritizálják azt a kialakult gyakorlatot, hogy a bizottságok munkájában köztisztviselők folytatnak le politikai vitákat, mert az a közigazgatás átpolitizálódásához vezet, és csak a miniszterek és államtitkárok lustaságából fakad. Csökkentenék az országgyűlési képviselők létszámát. Átláthatóvá tennék a kampányfinanszírozást. Utóbbit egy pártonkénti kampányszámlával érnék el, aminek ütőerén egy parlamenti vizsgálóbizottság tarthatná rajta az ujját.

Rendállam

A program legjobboldalibb fejezete a Törvény, rend, biztonság címre hallgat. Szigorítanák a Büntető Törvénykönyvet, megtartanák a tényleges életfogytiglant. Szigorúbban büntetnék az idősek és kiskorúak, özvegyek és árvák sérelmére elkövetett bűncselekményeket, levágnák a vandálok kezét. A nyaktilóig nem olvastam el. Mazsola: „A Fidesz azoknak az oldalán áll, akik a bűnelkövetés
helyett a becsületes munkát választják.” Vagy: „A bűnösöknek a börtönben a helyük.” Egyesítenék a rendőrséggel és határőrséggel a tűzoltóságot és a katasztrófavédelmet is. Kedvenc mondatunk: „Morál, rend, bajtársiasság. A szocialisták elmúlt öt éves kormányzása szétzilálta a rendőrséget, felbomlott az a háló, amely a fegyveres szerveknél szolgálatot teljesítőket összekötötte.” Megerősítenék a hadsereget, növelnék a létszámát és többet fordítanának rá, szükségesnek tartják az önkéntes tartalék védelmi erő felállítását. A nemzet biztonsága érdekében azonnal eltávolítanák a nemzetbiztonsági szolgálatok „politikailag kompromittálódott és szakmailag alkalmatlan vezetését”.

Magyarország Európa fordítókorongja

A Fidesz külpolitikai hitvallása erősen atlantista: „A szabadság mindig Nyugatról jött. A Fidesz vallja, hogy hazánknak alapvető érdeke az észak-atlanti szövetségi rendszer fenntartása. Éppen ezért, az Európai Unió önálló védelem- és biztonságpolitikai törekvéseinek támogatása mellett Magyarország a jövőben is a NATO fennmaradásában, és a 2001. szeptember 11. után megváltozott nemzetközi rendszer új körülményeihez való alkalmazkodásában érdekelt.” És tovább: „Magyarország immár több mint egy évezrede kötődik a nyugati keresztény kultúrához és az európai értékekhez. Célunk ezen értékek megőrzése, különös tekintettel az emberi jogokra.” Hangsúlyozza a Visegrádi Együttműködés szerepét, mint az orosz hatalmi törekvéseknek ellenálló tömbét, szorgalmazza Ukrajna és Horvátország mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz, erősítve a Közép- és Kelet Európai Demokráciákat. A Fidesz támogatja a határon túli magyarok autonómia törekvéseit. "Diplomáciánknak azt kell szolgálnia, hogy a magyar közösségek megmaradjanak szülőföldjükön, a magyarság nyelve és kultúrája tovább élhessen az egész Kárpát-medencében." Gyöngyszemre is akadtunk, íme: „Magyarország hagyományosan egyfajta „fordítókorong” szerepet töltött be Európában, kulturális, művészeti és tudományos értékeket közvetített és olvasztott magába. Ez a szerep növelte képességét a dialógusra, a más népek értékei iránti fogékonyságra.”

Erős zanza

Egyszerűbb lett volna annyit mondaniuk: Ugyanazt mondjuk, mint négy éve. Igaz, friss kormánykritikával frissített az anyag, de lényegileg következetesen ragaszkodik az eddig megszokott, kitaposott ösvényhez. Az, hogy már megint a tegnapi ebéd nem jelenti azt, hogy ne lenne valódi programja a Fidesznek, ahogy az sem, hogy a kiadvány olyan kampányízű, mintha tavasszal választanánk. Egy ellenzékből írott kormányprogramnál ez a normális. Ne feledjük: a színes-szagos kiadványban. Hogy azt vagy a jelenlegi kormányzást tartjuk sikeresebbnek, üdvözítőbbnek, majd döntse el mindenki saját maga.