A világhírű magyar származású művész, Victor Vasarely egyetlen unokájának, Pierre-nek kezdeményezésére a bíróság október 25-i döntésével megakadályozta, hogy az alapítvány korábbi elnöke, Renaud Belnet ügyvéd az intézmény felszámolását kezdeményezze. De legkésőbb fél év múlva a bíróság által kinevezett csődbiztosnak el kell döntenie, hogy a Vasarely által saját képeinek kiállítására és művészetének ápolására 1971-ben létrehozott művészeti alapítvány életképes-e.
Renaud Belnet ügyvéd szerint a bírósági végzéssel az elkerülhetetlen döntés csak késlekedik. "Az alapítványt senki nem támogatja, nem arra hozták létre, hogy szubvenciókat kapjon és egyetlen mecénás sem jelentkezett megmentésére. Csatatérré vált, és a Vasarely család belső harcairól szóló médiavisszhang túsza lett" - mondta a lapnak a volt alapítványi elnök. "Amikor egy beteg haldoklik, bátorság kell kihúzni a csöveket" - tette hozzá. Az ügyvéd szerint az alapítványt fel kellene számolni, az óriási épületet vissza kellene adni a városnak és művészeti célokra középületté kellene átalakítani.
A bíróság viszont egyelőre másképp döntött és Pierre Vasarely kérését tartotta megalapozottnak, aki évek óta folytat harcot az alapítvány ellen. Vasarely végrendeletében ugyanis az alapítvány irányítására egyetlen alkalmas emberként unokáját nevezte meg, s 2005-ben a bíróság őt ismerte el a festő teljes körű jogörökösének, egy évvel később pedig az alapítvány igazgatótanácsában is helyet biztosított neki. Azóta az intézményen belül folynak az örökösök közti csatározások.
Közel 15 éve a Vasarely Alapítvány elsősorban a bűnügyi krónikákat és nem a művészeti világ híreit szaporítja Franciaországban. Charles Debbasch, aki 1981 és 1993 között volt az alapítvány elnöke, tíz év alatt 42 millió francia frankot (1,6 milliárd forintot) sikkasztott el, ami háromszáz kép eltűnését jelenti. Emiatt az Aix-en-Provence-i bíróság a férfit - a helyi egyetem jogi karának egykori dékánját - 2005-ben 150 ezer euró pénzbüntetésre és kétévi szabadságvesztésre ítélte, egy évre felfüggesztve.
A másik problémát az jelenti, hogy az örökösök egyszerűen visszavették a Vasarely által az alapítványnak ezer évre a fenntartásra és működtetésre adományozott összeget, s ezért az "pénzügyi zsákutcába került".
Debbasch leváltása után a festőművész unokája és fiának második felesége, Michele Vasarely vették át 1997-ig az alapítvány irányítását. A művész halálát követően azonban Pierre-t gazdasági okokra hivatkozva Michele eltávolította az alapítványból és sógorával, Vasarely első fiával, Andréval is összeveszett. A három családtag azóta is pereskedik, és egymást vádolja sikkasztással.
A Le Monde szerint egyetlen dolog biztos: az op-art atyja által 1971-ben adományozott 1300 képből szinte semmi nem maradt meg. A fűtés és légkondicionáló nélkül működő épületben összesen 42 - mérete miatt nehezen mozdítható - mű maradt, amelyet időként iskolások tekintenek meg.
A lapnak nyilatkozó csődbiztos szerint nem lesz könnyű feladata. Döntenie kell az intézmény hét alkalmazottjának sorsáról, rendeznie kell a számlákat a hitelezőkkel és fel kell mérnie az épületben szükséges felújítási munkálatok költségeit. A kirendelt ügyvéd mindehhez szeretne állami támogatásokat szerezni.
