Az elmúlt években sok otthont nyelt el a homok Hszincsiangban, Belső-Mongoliában, Csinghajban (Jinghai), Tibetben és Kanszuban (Gansu). Tavasszal a homokviharok elárasztják nemcsak Pekinget, hanem a homokrészecskék olyan messzire is eljutnak, mint Korea, Japán, sőt még az Egyesült Államok is.
Kína "Zöld Nagy Fala", az előretörő sivatag visszatartására bokrokból és erdőkből létrehozott 700 kilométeres "védőgát" ugyan lelassította, de teljesen nem állította le az elsivatagosodást.
Környezetvédők szerint a kormánynak többet kellene tennie az egyszerű faültetésnél. Meg kell akadályoznia a föld túlhasználását, ami a sivatagok terjeszkedésének másik okozója. A nagyobb haszon hajszolásával és a szabályozás hiányában egyes helyeken egész évben legeltetnek, miközben ennek szezonálisnak kellene lennie, hogy lehetővé tegye a föld regenerálódását. A legelőknek nincs esélyük a pihenésre és ez a földminőség további romlásához vezet - állapította meg Li Jan, aki a Greenpeace klíma- és energiakampányában vesz részt Pekingben.
A problémát súlyosbítják a mezőgazdasági projektek, valamint az olyan iparágak fejlesztése, mint a bányászaté, különösen a szénbányászaté.
A múltbeli kampányok bevitték a mezőgazdaságot a sivatagba, így a folyók kezdtek kiszáradni, sok kutat ástak és sok vizet használtak fel; a bányászati tevékenység szintén szárította a földet.
Peking teljes bevetéssel küzd a probléma ellen, különösen azért, mert a sivatagok kelet felé húzódnak, s ily módon még a fővárost is fenyegetik.
A kormány jelentősen csökkenteni akarja a törékeny füves területek kihasználását. Sürgeti a pásztorokat, hogy kevesebb állatot tartsanak. Ha a területük kicsi és a fű minősége rossz, csökkenteniük kell az állatállományt.
