Németországban például 61 eurót fordítanak karitatív célokra, Hollandiában 79-et, Nagy-Britanniában 183-at. Ausztriát megelőzi Svájc (71 euró), Kanada (130) és az Egyesült Államok is, ahol egy főre számítva tizennégyszer annyit (676 eurót) juttatnak segélyszervezeteknek, mint az alpesi országban.
Az ok leginkább abban keresendő, hogy Ausztriában - Finnországhoz és Svédországhoz hasonlóan - nem adómentesek az adományok. Bár tervbe vették, hogy a következő adóreform keretében ezen változtatnak, úgy tűnik, a pénzügyminisztérium most visszakozni kíván. Ugyanis egyes számítások szerint az állam 51 millió eurós bevételtől esne el, ha adómentessé - vagy legalábbis a mostani szabályozásnál lényegesen kedvezőbbé - tenné a karitatív célokat szolgáló ráfordításokat. A tárca elképzelése szerint az adókedvezmény nem lenne egységes, hanem attól függne, hogy milyen célra - "projektre" - történik az adakozás.
A jótékonysági szervezetek persze nagy lármát csapnak, hangoztatva, hogy nem ebben állapodtak meg. Mint mondják, évente több ezer "projektet" gondoznak, csak bürokratikus eszközökkel - és persze roppant költséggel - lehetne eldönteni, hogy melyik után jár az adómentesség és melyik után nem.
