2024. április 23. - Béla

Hundertwasser a Szépművészetiben

Monet, Van Gogh és a szerencsétlenül járt inkák után az osztrák építész, festő és filozófus is betette lábát hazánkba, pontosabban a Szépművészeti Múzeumba, hogy mindjárt az elején csinos képzavarral szolgáljunk a vizuális kultúra és a sznobizmus hazai ra
2007. október 24. szerda 17:28 - Bencsik Gyula
Az érdeklődők és a biztonsági intézkedések persze jócskán elmaradtak a bevezetőben felsoroltak műveinek kiállításán tapasztaltaktól (beleértve az amatőr indiánokat is), viszont a bécsi majdnem polihisztor munkássága tagadhatatlanul üde színfoltot vitt a képzőművészet és az építészet megújulni ritkán képes egyhangúságába.

Talán ez utóbbira utal a budapesti kiállítás címe is – Egy varázslatos különc –, mely a vasárnap délutáni sziesztában a szépművészetibe csábította a kisgyerekes családokat is, hadd nyűgözze le a kölyköket a mester szinte valamennyi képéről rikító színek kavalkádja.

 
Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser (Friedrich Stowasser) (Bécs, 1928. december 15. – Új-Zéland közelében, 2000. február 19.)
Osztrák építész, festő és filozófus. „Sto” cseh nyelven azt jelenti: „száz”, ezt németesítette művésznevében, melynek jelentése „száz víz”. A Friedensreich jelentése béketeli, Regentag: esős nap (egyébként saját hajójának a neve is, amelyen lakott), Dunkelbunt: sötéttarka.
Építészete az organikus építészethez tartozik, melyet leginkább Antonio Gaudíéhoz lehet kötni. Jelentős filozófiai hitvallás van építészete mögött, mellyel az embert vissza akarja részben téríteni a természethez. Nagy hatással volt rá a bécsi szecesszió építészete is.
Életútja
1948-1949 között tanulmányokat folytatott a bécsi Művészeti Akadémián, nevét ekkoriban változtatja meg.
1949-ben Olaszországba utazott.
1950-ben rövid időt Párizsban töltött.
1951-ben ellátogatott Marokkóba és Tunéziába.
1967-től nagy példányszámban keltek el grafikái és plakátjai.
1981-ben professzori kinevezésben részesült Bécsben (Akademie der bildenden Künste).
1991-ben Bécsben megnyílt a Hundertwassermuseum.
2000-ben, 72 éves korában, Új-Zéland közelében, szívroham következtében hunyt el a Queen Elizabeth II nevű hajón.
Több levélbélyeget készített a Cape Verde sziget, az ENSZ postahivatala (New York, Genf és Bécs) részére, az Emberi Jogok Egyetemleges Nyilatkozatának 35. évfordulója alkalmából (1983), Liechtensteinnek (1993 és 2000), Luxemburgnak (1995), Franciaországnak (Európa Tanács szolgálati bélyeg, 1994), Ausztria (osztrák modern művészet témakör, 1975). Az Osztrák Posta további Hundertwasser-motívumokat használt fel az Európa-sorozatban (1987, modern építészet kategóriába bekerült a Hundertwasser-ház), valamint 2000-ben bekövetkezett halálát követően.
Az átlag magyarnak Hundertwasser elsősorban formabontó építészként él a tudatában, már ha egyáltalán. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenesek elején a hűtőszekrény-turisták vélhetően nem találkoztak élőben az általa tervezett vagy megújított épületekkel, sokkal inkább a frizsiderek gumipókos rögzítésével voltak elfoglalva, ám legalább a tévéből vagy képes újságokból megcsodálhatták a kreatív sógor alkotásait.

Mára már lakóházak, iskolák, éttermek, hulladék-égetők, gyárépületek, sőt, még templom is magán viseli nevezett építészünk alkotószellemének jellegzetes ismertetőjegyeit, melynek egyik fő sajátossága az egyenes vonalak lehetőség szerinti mind teljesebb mellőzése, másik a természet fokozott jelenléte az épített környezetbe ágyazva, magyarán fű, fa, bokor kandikál ki hol itt, hol ott épületeiből.

Ez utóbbiból származott is probléma aztán jócskán, merthogy a növekedő növények egy idő után intenzív falrepesztésbe kezdtek, az épületbelsőket elárasztó rovaráradat okozta kellemetlenségekről most szót sem ejtve. Az a hundertwasseri gondolat sem aratott osztatlan sikert, mely szerint hagyni kellene terjedni az épületek falán kiütköző penészfoltokat, mivel az úgy organikus, ráadásul szép is.

A kiállítás legizgalmasabb, sajnos nyúlfarknyi része az, ahol egymás mellett szerepeltetik az adott épület lehangolóan semmitmondó, esetleg egyenesen ronda fotóját, illetve a mester által átépített objektum dinamizmust és tarka vidámságot árasztó képét. (Ebben a traktusban látható még az általa tervezett, röviden csak biovécének becézett alkalmatosság, melynek működési elvét nem állt módomban megérteni, de valószínűleg nem nyerte meg a gyártók tetszését sem, ugyanis nincs tudomásom hasonlók működéséről.)

És akkor a képek, pontosabban előbb a Hundertwasser által készített festmények alapján szőtt textíliák közül néhány. Igaz, itt lóg az a szőttes is, melyet saját kezűleg készített mintegy fél éven keresztül, de a heroikus munka után úgy érezhette a művész, mindenki jobban jár, ha a szövögetés robotját inkább másra bízza, ő pedig megmarad bejáratott technikáinál.

Nyilvánvalóan a japán fametszetben is előbb jártasságot kellett szereznie a művésznek, ez azonban minden bizonnyal könnyebben és gyorsabban ment a számára, melyről egy jelentős sorozat is árulkodik. Számomra Az eső tőlünk távol esik című opusz emelkedik ki, már csak a címe miatt is, de a spirális szerkesztésű kép előterében felsorakozó alakok tréfás arcberendezése is mosolyt fakasztó.

Kedveltem még a Biciklista az esőben című munkát, jómagam pontosan abban az összegörnyedt pózban szoktam hajtani a bringámat esős időben, mint a zöldes árnyalatú képen ábrázolt figura. A hajós képek viszont – talán a személyes érintettség híján – nem igazán nyűgöztek le, ellenben az ajakcsónakok szókapcsolat megnyerte a tetszésemet (mit ad isten, a rajzon valóban száj alakúak a lélekvesztők).

Nagyjából ennyi. Szórakoztató, az esős-szürke vasárnapi hangulatot jelentősen feljavító kiállítás érdemes a megtekintésre, de maradandó élményt, a grafikák, plakátok, kisplasztikák(?) által ábrázoltak továbbgondolására ösztönző befogadást nem nyújtott a budapesti Hundertwasser-kiállítás. A menet közben kitöltött, a kiállítás anyagára és a bécsi mester munkásságára vonatkozó totójátékban pedig úgysem fogunk nyerni. Január 13-áig azért még lehet próbálkozni.

Várjuk a szépművészeti újabb dobását, az október 26-án nyíló Picasso-Klee-Kandinszkij-bemutatót.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását