Forradalmi genetikai teszt válthatja ki a kemoterápiát emlőrákos betegek millióinál

Az emlőrák világszerte a leggyakoribb daganatos megbetegedés. A kezelés általában műtéttel kezdődik, majd az orvosok gyakran kemoterápiát javasolnak annak érdekében, hogy csökkentsék a daganat kiújulásának esélyét. A kemoterápia azonban komoly fizikai és lelki terhet jelenthet a betegek számára: hajhullást, hányingert, krónikus fáradtságot, alvászavarokat, sőt akár meddőséget vagy korai menopauzát is okozhat.

Most azonban egy nemzetközi kutatás eredményei szerint sok esetben elkerülhető lehet ez a kezelés.

Génvizsgálat döntheti el, szükséges-e a kemoterápia

Az úgynevezett Optima-vizsgálatot a londoni University College London vezette, és több mint négyezer frissen diagnosztizált emlőrákos beteg vett részt benne az Egyesült Királyságból, Norvégiából, Svédországból, Ausztráliából, Új-Zélandról és Thaiföldről.

A kutatás során a Prosigna nevű genetikai tesztet alkalmazták, amely 50 gén aktivitását elemzi a daganatszövetben. A vizsgálat alapján meghatározható, mekkora a kockázata annak, hogy a rák a következő tíz évben kiújul.

Az alacsony kockázati pontszámot elérő betegek kizárólag hormonterápiát kaptak, míg a magasabb kockázatúaknál kemoterápiát is alkalmaztak.

Az eredmények szerint öt évvel a kezelés után szinte azonos volt a túlélési arány. A kemoterápiával és hormonterápiával kezelt betegek 95 százaléka maradt daganatmentes, míg azoknál, akik csak hormonterápiát kaptak, ez az arány 94 százalék volt.

A kutatók szerint ez azt bizonyítja, hogy az alacsony kockázatú betegek számára a kemoterápia sok esetben alig nyújt többletelőnyt.

Személyre szabottabb kezelések jöhetnek

Rob Stein professzor, a kutatás vezetője szerint a vizsgálat áttörést jelenthet az emlőrák kezelésében.

Mint mondta, az eredmények lehetővé teszik, hogy az orvosok ne kizárólag hagyományos klinikai szempontok alapján döntsenek a kezelésekről, hanem a daganat biológiai jellemzőit is figyelembe vegyék.

A szakemberek szerint a genetikai teszt alkalmazása nemcsak a betegek életminőségét javíthatja jelentősen, hanem az egészségügyi rendszerek számára is hatékonyabb és célzottabb kezelést tehet lehetővé.

A tanulmány eredményeit a világ legnagyobb rákkutatási konferenciáján, az American Society of Clinical Oncology éves chicagói találkozóján mutatják be.