A nagykövethelyettes szerint a Szűz Mária Társaság "az egyetlen elfogadható magatartást tanúsította", amikor 1944 szeptemberétől 54 zsidó gyermeket és 18 felnőttet fogadott be és bújtatott el.
Emlékeztetett arra, hogy az emberek nemcsak egyenlőek, hanem felelősséggel is tartoznak egymás iránt, amelynek elismeréseként a római katolikus szerzetesrend tagja, Ván Zsuzsanna már 1991-ben megkapta a Jad Vasem-érmet, 1995-ben pedig a Bátorság Érdemjelet.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének külügyi vezetője, Lazarovics Ernő felhívta a figyelmet arra, hogy mindent el kell követnie az emberiségnek annak érdekében, hogy soha többé ne ismétlődjön meg a vészkorszak.
A megemlékezésen részt vett a Szűz Mária Társaság tagja, B. Molnár Mária, aki még szemtanúja volt annak, ami a szegény sorsú vidéki iskolásoknak fenntartott Collegium Josephinum épületében a vészkorszak idején történt. Mint mondta, a főváros VI. kerületében, a Vörösmarty utca 34. szám alatt álló házba előbb a svéd Vöröskereszt hozott zsidó gyerekeket, aztán az utcáról is bejöhettek azok, akik menedéket kerestek.
Az apácák és papok rendszeresen foglalkoztak a kisgyerekekkel, énekeltek, meséltek nekik, az orvos tiszteletdíj nélkül ápolta őket, és élelmiszert is szerzett, ennek ellenére sok nehézséggel kellett megküzdeniük, a bútorokat például tűzifának kellett felhasználniuk - elevenítette fel.
A jelenleg a Pest Megyei Főügyészségnek helyet adó épület, amelynek falára az emléktábla került, éppen a sarokszomszédja volt az Andrássy út 60. számú háznak, amely akkor a nyilas központnak adott helyet.
Az emléktábla szövege szerint az avatás gesztusával maguk a "megmentettek" tisztelegnek a "rendtagok hősies helytállásának emléke" előtt.
