Újabb világháború fenyegethet? Buda Péter szerint veszélyes korszakba léptek a nagyhatalmak

A nagyhatalmak közötti erőviszonyok átrendeződése, a gazdasági és katonai erő változása, valamint a politikai vezetők téves helyzetértékelése együttesen teremthet veszélyes környezetet egy újabb nagy háborúhoz. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő A nagyhatalmi háborúk előrejelzése című, október 11-én megjelent Substack-bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő években több nagyhatalom kritikus időszaka is egybeeshet.

A szakértő a RAND Corporation 2020-ban megjelent tanulmányát veszi alapul, amely azt vizsgálta, hogyan függhet össze a nagyhatalmak relatív erejének változása a háborúk kockázatával. A kutatás nem konkrét háborúk időpontját próbálja megjósolni, hanem azokat az időszakokat igyekszik azonosítani, amikor a vezetők várakozásai és országaik tényleges helyzete közötti eltérés kiszámíthatatlanabbá teheti a döntéseket.

Az első világháború előtti helyzethez hasonló folyamatok rajzolódhatnak ki

A Jacob L. Heim és Benjamin M. Miller által jegyzett tanulmány hét gazdasági, katonai és demográfiai mutató alapján méri a nagyhatalmak relatív erejét. Ezek között szerepel a gazdasági teljesítmény, a katonai kiadások, a kereskedelem, a kutatás-fejlesztés és a nukleáris képesség is.

A modell szerint egy ország hatalma idővel növekedhet, elérheti a csúcspontját, majd hanyatlásnak indulhat. A változás egyes fordulópontjai különösen érzékeny időszakot jelenthetnek, mert a politikai vezetők ilyenkor nehezebben mérhetik fel, milyen lehetőségeik lesznek a jövőben.

A kutatók az ilyen fordulópontok körül egy nagyjából tizenegy éves kritikus időablakot határoztak meg. Buda Péter értelmezésében a legnagyobb veszélyt az jelenti,

ha több nagyhatalom egyszerre kerül ilyen helyzetbe.

A történelmi példát az első világháború előtti évek jelentik. A tanulmány szerint 1914-ben négy nagyhatalom kritikus időszaka esett egybe. Bár egyikük sem feltétlenül tervezett világháborút, a változó erőviszonyok és a bizonytalanság hozzájárultak ahhoz, hogy a szarajevói merénylet nyomán kialakuló válság világméretű konfliktussá szélesedjen.

Buda Péter szerint a mostani folyamatokban is felfedezhetők hasonló mintázatok. Fontos ugyanakkor, hogy a történelmi párhuzam önmagában nem bizonyítja egy újabb világháború elkerülhetetlenségét.

Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Németország is érintett lehet

A szakértő a 2026-os helyzetet vizsgálva négy országot emel ki: az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot és Németországot. Becslése szerint 2027 és 2029 között ezeknek az államoknak a kritikus időszakai ismét átfedésbe kerülhetnek.

Kína esetében a gazdasági növekedés lassulása, az ingatlanpiaci válság és a népességfogyás jelent kihívást. A szakértő értelmezése szerint a felemelkedés lassulása azért is veszélyes lehet, mert erősítheti a vezetésben azt a meggyőződést, hogy bizonyos stratégiai célokat csak korlátozott ideig lehet elérni.

Oroszország eközben hatalmas katonai kiadásokkal folytatja az Ukrajna elleni háborút, miközben gazdasága egyre nagyobb terheket visel. Buda Péter becslése szerint az orosz hatalom csúcspontja 2025 körül lehetett, de a növekvő katonai kiadások miatt ez az időpont későbbre is tolódhat.

Németország ezzel ellentétes folyamaton mehet keresztül: a védelmi kiadások emelése és a haderő fejlesztése megállíthatja az ország hosszú távú relatív visszaszorulását. Az Egyesült Államok helyzete pedig a globális erőviszonyok változásával és Kína felemelkedésével összefüggésben válik különösen fontossá.

A szakértő az esetleges konfliktusok lehetséges gócpontjai között Tajvant, Ukrajnát, a Baltikumot és a Koreai-félszigetet említi.

A modell nem jóslat, de figyelmeztetés lehet

Buda Péter hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetre alkalmazott becslések nem a RAND-modell teljes körű, friss adatokkal elvégzett újraszámításából származnak. Oroszország és Németország esetében saját becsléseket alkalmaz, ezért az időablakok meghatározása bizonytalanságokat tartalmaz.

A mai világ ráadásul jelentősen különbözik az 1914-estől.

A nukleáris elrettentés visszatarthatja a nagyhatalmakat a közvetlen háborútól, miközben az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia és a hiperszonikus fegyverek, újabb bizonytalanságokat teremthetnek.

A szakértő fő következtetése nem az, hogy néhány éven belül biztosan kitör egy újabb világháború, hanem az, hogy a nagyhatalmi erőviszonyok egyidejű változása növelheti a válságok eszkalációjának veszélyét. A kockázatok felismerése és a konfliktusok megelőzése ezért különösen fontos lehet a következő években.

Forrás: Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő: A nagyhatalmi háborúk előrejelzése, Substack, 2026. október 11. Az eredeti elemzés itt olvasható.