Előrehozott választások Törökországban

A török politikai válság az áprilisi elnökválasztás körül robbant ki. Törökországban az államfőt a parlament választja, és a kormányzó párt közel kétharmados többségével gyakorlatilag maga döntött volna.

Az iszlamista hátterű kormányzó Igazság és Fejlődés Párt előbb a jelenlegi kormányfőt, Recep Tayyip Erdogant, majd a külügyminisztert, Abdullah Gült akarta megválasztatni államelnöknek olyan szabálysértő módon, hogy az alkotmánybíróság utóbb érvénytelenítette a választás első fordulóját. Az ellenzék gyanakodott, hogy a kormánypárt olyan államfőt akar keresztülerőltetni, aki majd az iránihoz hasonló iszlamista rendszert próbál bevezetni a világi Törökországban.

A nagy befolyású török hadsereg – amely korábban már háromszor hajtott végre puccsot – beavatkozással fenyegetőzött, ha Gült akarná a kormánypárt megválasztani.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Párt egy valamikor betiltott, ma már nem létező iszlamista pártnak az utóda. Gül annak a pártnak egyik vezetője volt.

Az elnökválasztási válság mélypontján több millióan tüntettek Törökországban a világi rendszer megőrzése mellett. A kormánypárt menekülésképpen előrehozta a parlamenti választásokat novemberről júliusra.

Az ellenzék nem tudta megőrizni a válság idején szerzett lendületét. A kormányzó Igazság és Fejlődés Párt – hogy kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából – az impozáns gazdasági eredményekre alapozta választási kampányát, és ígéretet tett az egyéni szabadságjogok kiterjesztésére. A közvélemény-kutatások szerint az Igazság és Fejlődés Párt még erősödni is fog: a szavazatok 40 százalékára számíthat, szemben az előző választásokon szerzett 34 százalékával.