R.I.P. Lovecraft
A Gyárban (Soroksári út 160.) időről időre megemlékeznek a művészetek nagyjaira haláluk évfordulóján. Most, március 15-én Howard Phillips Lovecraft előtt tisztelegnek egy összművészeti rendezvénnyel.
2007. március 14. szerda 13:22 - Hírextra
Az önmaga által teremtett, sejtelmes világban játszódó történetek írója, H.P. Lovecraft 1937. március 15-én hunyt el. Hetven esztendeje. Hívei szerte a világban gyászolják a mai napig, ám az egyik legszebb megemlékezést Budapesten tartják.
A Gyár nevű kult helyen este 9-kor kezdődik majd a program, melynek szerves alkotórészét képezik Eden Eye, Jakó Máté, Kiss-Csitári Péter, Nagy Kriszta, Szlobodnik Gábor novellarészletei, Huczek Zoltán festményei, Kiss-Csitári Péter fotói, Kórós Tamás rajzai, Rásonyi Ábel képregénye és festményei, Vajna Nikolett portréja és kisplasztikája, Pálinkás Tamás érdekes gyűjteménye az Álmok lényeiről, valamint a KHK plakátjai.
Este 10-től filmvetítés szerepel a kínálatban, melynek keretei között levetítik a Ctulhu hívását. Erről tudni érdemes, hogy Lovecraft novellája a régi istenek visszatérését írja le, és ebből a mítoszából szerepjáték is készült. De vetítenek egy rövidfilmet is, a Lovecraft – R.I.P.-t, melynek alkotója a mostani buli főszervezője, Gelka, illetve eGr. Éjjel fél 11-től zenés szett hallható, melyen dark-wave, gothic és apocalyptic folk megy ezerrel.
A legendás íróról Szentmihályi Szabó Péter emlékezik meg valósághűen a H.P. Lovecraft című művében:
“Lovecraft legjobb novelláit a poe-i hagyományok tiszteletben tartása és rendkívüli ötletgazdagság jellemzi. Rémhistóriái többnyire mellőzik a jól bevált, vértől-könnytől csepegő horror-elemeket, s megoldásaikban igen közel állnak a fantasztikus novellák eredeti megoldásaihoz.(…) A rémtörténet a félelem műfaja, pontosabban: játék a félelemmel, és az emberek többsége szeret játszani a félelemmel. Mindaddig, amíg a félelem nem igazi… Mindenki tudja, hogy kísértetek, emberfarkasok, gólemek, vámpírok, koboldok, toronymagas gorillák és hétfejű sárkányok nincsenek, a mítosz és a mese mégis az emberiség örök szellemi tápláléka marad valószínűleg..."