Zajlanak a koalíciós tárgyalások

Ezek a második, illetve a harmadik helyet szerezték meg a január 21-i parlamenti választáson, s összesen 107 képviselővel rendelkeznek a 250 tagú parlamentben. Az fel sem merült, hogy a legnagyobb parlamenti erővel, 81 képviselővel rendelkező szerb radikálisok kapjanak kormányalakítási megbízást az államfőtől, mivel Vojislav Seselj pártja nem kormányképes.

Vezetői rögtön a januári szavazás után bejelentették, hogy senkivel sem kívánnak koalícióra lépni, így pedig kizárt, hogy miniszterelnök-jelöltjük megkapja a parlamentben a hivatalba lépéséhez szükséges támogatást. Az új kormányról tehát a demokratikus blokk két legerősebb pártjának kell megállapodnia, amelyek biztonsággal számíthatnak a 19 képviselővel rendelkező, eddig is kormánytag G17 Plus pártra.

Ezzel meglesz az abszolút többségük még abban az esetben is, ha a liberális demokraták, a vajdasági szocialisták ligája és a nemzeti kisebbségeket képviselő pártok nem támogatják őket, ami nem valószínű. Politológusok, a szerb közélet szakértői szerint a koalíciós tárgyalások során eldöntendő legnehezebb kérdés az, hogy ki legyen a miniszterelnök.

Tadic államfő Bozidar Djelic nemzetközi hírű közgazdász, volt pénzügyminiszter személyében megnevezte ugyan jelöltjét, de Vojislav Kostunica is jelezte, hogy kormányfő kíván maradni. Mivel nélküle a DS csak bizonytalan sorsú kisebbségi kormányt képes alakítani, s Bozidar Djelic saját pártján belül sem élvez egyöntetű támogatást, lehetséges, hogy Kostunica megkapja, amit kíván.

Cserébe ezért a szerbiai demokratáknak természetesen le kell mondaniuk a legfontosabb minisztériumokról, s vállalniuk kell, hogy a valószínűleg még az idén megtartandó elnökválasztáson az újra induló Boris Tadic mögé állnak. Bár az első, pár órás találkozón mindkét párt képviselői azt hangsúlyozták, hogy az ország stabilitása szempontjából szükséges a kormány minél előbbi megalakítása, továbbra sem kapkodják el a dolgot: a következő találkozót jövő hét szerdájára tűzték ki.