A tavalyi kormányalakítás óta már hozzászoktunk, hogy vizsgálatokat indítanak különböző ügyekben. Az azonban nem teljesen világos, hogy mi alapján választanak ki egy-egy ügyet, kik vesznek részt a vizsgálódásban, és hogyan történik mindez?

Az ügyek kiválasztása kétféleképpen történik. Egyrészt azokat az ügyeket visszük tovább, melyeket a korábbi elszámoltatási kormánybiztos, Papcsák Ferenc meghatározott a munkatervében. Ezek az ügyek rendkívül széles skálán mozognak. Másfelől pedig az állami földek privatizációjával kapcsolatos ügyeknek a vizsgálatát is folytatjuk, melyeket korábban még mint miniszterelnöki megbízott kezdtem felderíteni.

Természetesen nem kizárható, hogy újabb ügyek bukkannak fel, mivel az adatfeldolgozás folyamán rengeteg új információ birtokába jutunk, amely alapján sokszor kénytelenek vagyunk további vizsgálatokat kezdeményezni. Ilyen volt például az Alstom-ügy vagy a taszári repülőtér ügye. Minden olyan ügy kivizsgálásra kerülhet, melynek kapcsán feltételezhető, hogy közpénzek felhasználásával történhettek visszaélések. Mi azonban nem igazán szeretnénk bővíteni már az ügyek körét, így is nagyon kell iparkodnunk, hogy két év alatt, míg a megbízatásunk szól, lezárjuk ezeket az vizsgálatokat.



A kollégák többsége jogi végzettségű, illetve van egy személy, aki a médiával és nemzetközi szervekkel tartja a kapcsolatot, hiszen több ügynek is van külföldi szála, gondoljunk csak Sukoróra vagy a sanghaji világkiállításra.

A vizsgálat azonban nem nyomozás. Természetesen minden vizsgált ügybe betekintést nyerhetünk, iratokat kérhetünk be, nézhetünk át, és ezek alapján foglalhatunk állást. Bizonyos hatóságok vezetőivel személyesen konzultálunk további információk megszerzése kapcsán, de például tanúkat nem hallgathatunk ki.

Ezek a vizsgálatok kizárólag az elmúlt nyolc évet érintik. A kormány szerint csak ebben az időszakban történtek visszaélések?

Az szerepel a kormányhatározatban, hogy az elmúlt nyolc év ügyeit kell vizsgálnunk. Ennél régebbre nem is érdemes visszanyúlni. A büntetőjogban létezik az elévülés fogalma, így hiába vizsgálnánk a Horn- és az Antall-kormány privatizációs ügyleteit, ezeken változtatni már nem lehet. Eleve rosszul indult a rendszer. És ha egy rendszer rosszul indul, a rá rakódó elemek sem úgy fognak működni, ahogy kellene. Az elmúlt nyolc év intervallumában gondolkozunk, ezeket vizsgáljuk, azon belül is többnyire az elmúlt 5-6 év ügyei dominálnak.

Ha esetleg egy, a jelenlegi kormányzathoz köthető visszaélésre derül fény, mint például most Papcsák Ferenc és a zuglói önkormányzat kapcsán, ugyanígy számíthatunk vizsgálatokra?

Az én megbízatásom másra szól. A kormánybiztos az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésére nem jogosult, arra hatáskörrel nem rendelkezik. Az erre vonatkozó beadványokat az érintett önkormányzat vezetésének pártállásától és a képviselő testület összetételétől függetlenül illetékességből az Állami Számvevőszékhez továbbítjuk. Ugyanis az ÁSZ felelős az önkormányzatokat érintő vizsgálatokért.

Ebből kifolyólag nekem nincs jogom Papcsák Ferenc megbízatási szerződéseit vizsgálni. Az elmúlt nyolc évben is rengeteg olyan megbízási szerződés keletkezett, mely után a teljesítés elmaradt, s így milliárdok folytak el. Ezen ügyek felderítése is épp elegendő munkát biztosít számunkra.



Elég sok beruházás megvalósulása került veszélybe a vizsgálatok és feljelentések következményeképp. A beruházók nem ágálnak ez ellen?

Szerintem túl finoman fogalmaz. Én több fenyegetést is kaptam. Ez végül is nem meglepő, hiszen milliárdokról van szó. Nem forintban, hanem euróban. Például az Álomsziget mögött ugyanaz az izraeli befektetőcsoport áll, akik a hatalmas Aréna Plázát építette, de ők találhatók meg a Club Aliga vonatkozásában is. Egyébként szinte egy kézen meghatározható azoknak a befektetőknek a száma, akik ezekben a nagyberuházásokban részt vesznek.

Ők közel másfél milliárd eurót szántak a Hajógyári-szigetre tervezett beruházásra, ami önmagában örvendetes dolog. Azt azonban mindenképp szeretném nyomatékosítani, hogy lehet, sőt szükséges is Magyarországon beruházni és munkahelyeket teremteni, de a jogszabályokat és a vonatkozó törvényeket be kell tartani. Attól még, hogy valaki gigaberuházásokban gondolkozik, nem biztos, hogy többletjogosítványokat kell számára biztosítani.

Jól tudom, hogy olyan köröket kezdtünk el most piszkálni, ahol jelentős gazdasági érdekek mozognak, ennek következménye az a fenyegetés is, melyet kaptam. Természetesen a belügyminiszter úr tett bizonyos intézkedéseket ebben az ügyben. Jelenleg itt tartunk.

Nem fél?

Sokan kérdezik. Én meg vagyok győződve arról, hogy amit csinálok, az jó és igaz.

De nem mindig az igazság győzedelmeskedik…

Az igazságba vetett szilárd hit nélkül nem lehet felelősségteljesen gondolkodni ilyen nagy horderejű, a közvélemény figyelmére számot tartó ügyekről. Az embernek hinni kell önmagában, és abban nem különben, hogy amit cselekszik az jó irányba mozdítja dolgainkat s hosszú távon az egész országot.



A filozófusok elleni vizsgálódás egy eléggé szokatlan ügy, és sok bírálat éri a kormányt ennek kapcsán. A kritikák szerint egy filozófiában nem jártas egyén képtelen helyesen felmérni egy szellemi termék értékét. Erről mi a véleménye?

Mi az innovációs alapból finanszírozott pályázatokat vizsgáltuk, amikor a Filozófiai Intézet új igazgatója, Boros János úr felhívta erre az ügyre a figyelmünket. Hat pályázatból kettőnél mindent rendben találtunk. A többinél viszont egy olyan gazdasági tevékenységet véltünk felfedezni, melynek lényege, hogy egy közalkalmazott egy feladat elvégzéséért járó megbízási díjat egy külsős cégen keresztül vette fel, melyben ő tagként vett részt. Ez így nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

Ez a fő gond, az összeg az csak másodlagos probléma. Mi azt vizsgáltuk, hogy a közpénzt ki, mire és milyen módon használta fel.

/ Az érintett Boros János szerkesztőségönkhöz eljuttatott levelében azt állítja, semmilyen ügyre nem hívta fel Buda Gyula figyelmét, majd hozzáteszi: "Az MTA belső vizsgálata derített ki egyetlen pályázattal kapcsolatban (Borbély Gábor volt filozófiai intézeti igazgató pályázata) szabálytalanságokat, és ez kapott -- de ez sem általam -- nyilvánosságot. Az összes többi vizsgált filozófus pályázat vezetői nincsenek alkalmazásban az MTA Filozófiai Intézetében, és a pályázatokhoz semmi közöm nincs. Sajtóban is csak azután nyilatkoztam, hogy megkerestek engem, miután már javában támadtak azzal a tényellentétes állítással, hogy én hoztam ezeket az ügyeket nyilvánosságra. /

Hamarosan megkezdődik az a személyiségi jogi per, melyet Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc indított Ön ellen a Sukoró-ügy kapcsán. Hogy látja a volt miniszterelnökök érintettségét a telekcserében?

Én még mindig fenntartom, hogy a telekcserében mindkettőjük, a kiemeltté nyilvánításra vonatkozóan pedig Gyurcsány felelőssége megállapítható. A koncesszió vonatkozásában pedig Veres János és Oszkó Péter szerepe is vizsgálandó.

Én elmondtam, mit gondolok az ügyről, de majd az ügyészség foglal benne állást. Azonban az összes rendelkezésre álló irat alapján egyértelműen meghatározható a két ex-miniszterelnök felelőssége.



Ön szerint lehetséges, hogy Gyurcsány Ferenc rács mögé kerül a jövőben?

Nekem nem az a feladatom, hogy reggeltől estig azon gondolkozzam, hogy lehet Gyurcsány Ferencet börtönbe juttatni. Ha a volt miniszter felelősségét megállapítják valamelyik ügyben, annak következményeit vállalnia kell. Sukoróval kapcsolatban ez biztosan megállapítható. Az ügyészség majd a többi ügyben is meghozza a megfelelő döntéseket. Ez már nem az én kompetenciám.

Mint említette, megbízatása két évre szól. Ön szerint ennyi idő elég egy ekkora ügymennyiség kivizsgálására?

Bizonyára nem.

Így tehát számíthatunk arra, hogy meghosszabbítják megbízatását?

Ez Orbán Viktor miniszterelnök úron múlik. Ha ő elégedett a munkámmal, és úgy érzi, hogy az elszámoltatás olyan módon történik, ahogy ezt ő elképzelte, és a nagy ügyekben előrelépések történnek, akkor ez lehet egy tárgyalási alap. De egyelőre nem foglalkozom ezzel, 2012 novemberéig még nagyon sok minden történhet.