Orbán Viktor rögtön azzal kezdte, hogy „velünk (azaz a Fidesz-KDNP kormánnyal) nem fogják feltörölni a padlót.” Majd aztán felmosott az MSZP-vel, mégpedig igen alaposan.

Kemény verbális pofont kapott Mesterházy Attila a miniszterelnöktől. Orbán csípőből verte vissza az MSZP frakcióvezetőjének bírálatát. Egyáltalán nem volt nehéz dolga a miniszterelnöknek, hiszen az MSZP állítólagos baloldaliságát sutba dobva védi a multikat, a magánnyugdíj - pénztárakat, és preferálja az IMF-el való cimborálást.

Ezek mind-mind olyan ziccert jelentettek az államfőnek, amit egyszerűen nem lehetett kihagyni. Orbán pedig csatárhoz méltóan kegyetlenül kihasználta a helyzetet. Bónuszként pedig még az államadósság kártyát is kijátszotta, ezzel már-már a politikai bunkóság határát súrolva ("Ember, érti?!" - személyeskedett Orbán), de porig alázta az egész MSZP frakciót, Mesterházyval az élen.



Gárdista öltözetet nyomokban tartalmaz

A Jobbiknál láthatóan úgy döntöttek a téli szünet alatt, hogy ideje bekeményíteni kicsit, elvégre ők afféle radikális jobboldaliak. Ezért Vona Gábor gárdista jellegű mellényben cigányozott egy sort, megfűszerezve egy kis hazaárulózással.

Az MSZP pedig újra lökött egyet a Jobbik szekerén azzal, hogy rendőrt hívtak a Parlamentbe, hogy Vonával csináljanak valamit. Csakhogy a parlamentbe nem mehet rendőr, a kormányőröknek is élni kell valamiből…

A Jobbik elérte a célját, ismét róluk beszélt mindenki. Ennél jobb reklám nem is kell.

Úri mulatság

Ilyen erős kezdés után szinte törvényszerű volt, hogy kedden már Prónay-ik és Héjjasok lepjék el a magyar ugart, hogy aztán Kun Béla is felbukkanjon a múlt ködéből. (Már csak a Lenin-fiúk hiányoztak a sorból.)

Érthetetlen, hogy a tisztelt képviselő urak miért példálóznak folyamatosan ezekkel az emberekkel ilyen hevesen. Ráadásul a 2006-os őszi zavargásokkal egy kontextusban. Mintha bármilyen párhuzam is lenne a Tanácsköztársaság, a vörös és fehérterror és az „elkúrtuk időszak” között.



Hovatovább 2011-ben fehér és vörös terrort emlegetni, hasonlítani, párhuzamot vonni nem más, mint puszta anakronizmus. Abból is legrosszabb fajta. Történelemből elégtelen.

A harmadik napon csupán az volt feltűnő, hogy képviselőink egyre kevesebben vannak a Parlamentben. Hol van már a hétfői lelkesedés! Sehol egy Prónay vagy akár Héjjas, esetleg egy szolid fasisztázás. (Ennél már csak Schiffer képviselő úr kialvatlansága aggasztóbb.)

Hamarosan pedig maga Gyurcsány Ferenc értékeli az évet. Roppant vidám napoknak nézünk elébe.