A múlt héten nyújtotta be az üzletek vasárnapi nyitvatartását tiltó törvényjavaslatát a KDNP, mellyel meg akarják szüntetni az „éjjel-nappali társadalmat”. Harrach Péter frakcióvezető, Latorcai János és Rubovszky György képviselők által jegyzett törvényjavaslat kimondja, hogy csak a legszükségesebb, alapvető társadalmi szükségletet kielégítő emberek dolgozzanak a hét utolsó napján.

Az ország élelmiszerellátását uraló multikat kérdeztük arról, hogy mit is szólnának hozzá, ha vasárnap nem lehetne dolgozni.

Mi a vasárnapi hagyomány?

A multik nem örülnek ennek az előterjesztésnek, hiszen bevételük jelentős részét vasárnapokon szerzik. Az Auchan szóvivője szerint az adatok azt mutatják, hogy a vásárlók igénylik a vasárnapi nyitvatartást, hiszen az átlag magyar embernek csak hétvégenként van ideje arra, hogy nagyobb volumenű vásárlásokba kezdjen, vagy hogy egy kis nézelődéssel jobban átlássa az árukínálatot.

A szóvivő elmondása szerint Magyarországon a vasárnapi vásárlás már hagyomány lett, amit nem kellene megtörni, főképpen egy olyan gazdasági helyzetben nem, amelyben jelenleg Magyarország van.

A hét nem egyenlő hat plusz eggyel?

A Tesco sem támogatja a benyújtott törvényjavaslatot, hiszen forgalmuk tíz-tizenkét százaléka származik a vasárnapi napokból, vagyis itt is félő lenne az erős forgalomcsökkenés. A józanész szabályai szerint persze az emberek ugyanannyit fogyasztanak hét nap alatt, mint hat plusz egy nap alatt, de a gazdasági felmérések szerint ez mégsem pontosan így van. Az előremutatások szerint minimum két évre lenne szükség ahhoz, hogy a hatnapi bevétel elérje a hét napi bevételt.

A KDNP szerint ez messze nem logikus. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője úgy véli, az emberek nem ennének kevesebbet azért, mert csak hat napot fordíthatnának vásárlásra.

Az igazi áldozat: a kisember

Fontos és égető kérdés, hogy ki veszítene nagyobbat: az élelmiszerüzlet, vagy az állam, hiszen a Tesco bevételkieséseit nemzetközileg még mindig pótolhatják más országok üzletei, de a magyar államnak fizető magyar leányvállalat több mint tíz százalékos forgalomcsökkenés után jóval kevesebb pénzt tudna fizetni az országnak. Erre a Tesco szóvivője a válságadó csökkenését emelte ki és hozta fel példának.

A legnagyobb baj viszont újra a kisembereket érné. A Tesco a dolgozóit is félti a döntéstől, hiszen tudomásuk szerint a vasárnap is dolgozók sokszor direkt kérik beosztásukba a hét utolsó napját. Ami nem csoda, hiszen bizonyos esetekben a vasárnapi pótlék a nyolcvan százalékot is elérheti, melynek kiesése így a családi kasszákat is érzékenyen érintené.

Harrach szerint az elbocsátás fenyegetés

A legnagyobb probléma az emberi erőforrással kapcsolatban, hogy túl sok munkatárs jutna hat munkanapra, ha a vasárnapot kiiktatják. Így jövőre – ha a törvény elfogadásra kerül – akár kétezer embertől is meg kellene válnia az üzletláncnak. Az elbocsátottak valószínűleg jó ideig nem tudnának újra elhelyezkedni a kereskedelemben, hiszen az egész szférának tíz-tizenöt százalékos létszámcsökkentéssel kellene számolnia az OKSZ adatai szerint. Ez több, mint húszezer újabb munkanélkülit jelentene.

Harrach Pétert, a KDNP frakcióvezetőjét nem ijeszti meg az elbocsátások jövőbeli sötét árnyéka, csupán üres fenyegetésnek tartja. Harrach szerint ha az ilyen esetben leépítésekről kezdenek el beszélni, az nem egyenlő egy logikus üzleti törvényszerűséggel.

A multik mástól félnek?

„Fűt-fát összehordanak a saját problémájuk miatt.” A frakcióvezető szerint ezek a nagy üzletek most megijedtek attól, hogy saját vasárnapi forgalmukat át kell engedniük a kisebb üzleteknek és a családi vállalkozásoknak, amelyek pont a multik miatt zárnak be egymás után. A KDNP ezzel a lépéssel nemcsak a magyar családokat akarja megvédeni, hanem az üzleteket és vállalkozásokat is. Míg a Tesco diszkriminációról, a KDNP inkább esélyegyenlőségről beszél.

Harrach más félelmet is sejt a multik „fenyegetőzései” mögött. A törvény elfogadása esetén ugyanis elindulna egy felkészülési folyamat, amely a Munkaügyi Hivatal sűrű ellenőrzéseivel járna együtt. Ezek az ellenőrzések pedig valószínüleg kimutatnának olyan visszaéléseket, melyeket ha megállítanának és a hatályos törvények szerint szankcionálnának, úgy az élelmiszerláncok nem hogy elbocsátatanák dolgozóikat, hanem újakat kényszerülnének felvenni.A frakcióvezető szerint a szabályok betartásával mindez elkerülhető lenne.

A CBA szerint az időzítés a rossz

Nem minden kereskedelmi cég vélekedik negatívan a törvényről. A KDNP évek óta hangoztatott gondolatával a CBA üzletlánc 2009-ben egyetértett, igaz, csak úgy, ha a törvény nem vonatkozna a 100 négyzetméternél kisebb üzletekre, melyekkel az üzletlánc – szemben az ezt a fajta diszkriminációt pont ellenző Tescóval – dúskál.

2009 óta persze sok víz folyt le a Dunán és ennek eredményeképpen a CBA véleménye is módosult. Szóvivőjük szerint az üzletlánc még mindig támogatja a KDNP kezdeményezését, hiszen maga a cég is helytelennek tartja a vasárnapi nyitvatartást és ellenzi annak hatásait, de az időzítést nem látja megfelelőnek.

A szóvivő elmondta, hogy a 2011-es évet még nem tartják a megfelelőnek arra, hogy megtörténjen az átállás a hat napos nyitvatartásra. Az államnak először el kellene érni azt, hogy a vásárlói kedv hasonló legyen a két-három évvel ezelőttihez.

Anyunak a pénztárban kell ülnie

Harrach nem látja olyan borúsan a helyzetet, mint a multik. A HírExtrának elmondta, hogy ha az érintett cégek nem is, a kis boltok ,a családi vállalkozások jól járnának, nem beszélve arról a százezer családról, akik csak azért nem tudják együtt tölteni a vasárnapokat, mert anyukának a pénztárban kell ülnie.