2017. november 24. - Emma

Magyar kutatás, külföldi tőke

Ráléptünk arra az útra, ami a nyugati országoknál már nem újdonság: államilag támogatjuk a kutatásokat. Kár, hogy ehhez Dél-Korea segítsége kellett. Az idei fizikai Nobel-díj tárgyáról, a grafénról lesz szó.
2010. október 28. csütörtök 06:55 - Győry S. József
A cél
A Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács a Koreai Köztársaság parlamentjének jóváhagyásával a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteivel közösen fenntartott kutatólaboratóriumok létesítéséről döntött. A felfedező kutatásoknak kiemelt jelentőséget tulajdonító ázsiai ország – vonzónak találva az akadémiai kutatóintézetek tudományos és kutatási teljesítőképességét - Magyarországot választotta európai kutatási együttműködési partneréül. Az állami finanszírozású, és az MTA-hoz hasonlóan kutatóintézet-hálózatot fenntartó Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács a közös kutatási program keretében évi 132 millió forintot (660 ezer dollárt) áldoz a nemzetközi összehasonlításban is létfontosságú tudományterületekre: a ma még gyógyíthatatlan civilizációs betegségekre (a daganatokra, cukorbetegségre és az ún. neurodegeneratív megbetegedésekre) valamint az anyagtudományok legígéretesebb ágának tekintett grafén megmunkálásával összefüggő kutatásokra.
Mit tehetnek a tudósok, kutatók, amikor a szilícium alapú mikroelektronikai fejlesztések elérik azt a szintet, ahonnan már lehetetlen a „kütyük” méretének csökkentése? A válasz kézenfekvő: új chip-alapanyagot kell találni.

A választ kísérletek követték, melynek következményeként megszületett az elhatározás: a grafén lehet a jövő szilíciuma.

Miért?

A grafén a szén egyik megjelenési formája és mindössze egyetlen atom vastagságú, ettől függetlenül a gyémántnál is szilárdabb az anyaga. A teljesen átlátszó és újszerű anyag nem csak a világ legjobb hővezetője, hanem kiválóan vezeti az elektromosságot is, így tökéletes arra, hogy tíz éven belül forradalmasítsa - többek között - a hajlékony síkképernyők fejlesztését.

Hogyan?

Ahhoz, hogy a nanoelektronika gyakorlatban is alkalmazni tudja az anyagot, meg kell oldani a precíziós megmunkálás két legnagyobb kihívását: nagyméretű és jó minőségű grafén lemezeket kell létrehozni, valamint néhány atom széles szalagot kell kivágni ebből az egyetlen atom vastag lemezből egy megadott kristálytani irány szerint.

Erről már hallottam…

Nem véletlenül. Idén Andre Geim - Konstantin Novoselov párosnak - a Manchesteri Egyetem tudósainak - megosztva ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat. Az indoklás szerint a két tudós a kétdimenziós grafénra vonatkozó előremutató kísérleteiért érdemelte ki az elismerést.

Azt már kevesebben tudják, hogy 2008-ban, két magyar tudósnak - Bíró László Péternek és Tapasztó Leventének - a világon elsőként sikerült az anyag atomi pontosságú megmunkálása.
Finanszírozási okokra hivatkozva hazánknak nem volt szüksége a hatalmas felfedezésre, így megnyílt az út a leleményes Dél-koreaiak előtt.

Miért éppen Dél-Korea?

Még 2009-ben megszületett a megállapodás Dr. Min Dong Pil - Koreai Alapkutatási Tanács elnöke - és Pálinkás József - Magyar Tudományos Akadémia elnöke - között, budapesti székhelyű és közös fenntartású kutatólaboratóriumok létesítéséről, ahol világszínvonalú kutatásokra nyílik lehetőség a legmodernebb tudományágakban.

Az évi 132 millió forintból idén két magyar akadémiai kutatóintézetben létesül laboratórium és még két intézetben kezdődik meg a közös kutatóbázis előkészítése.

Tények és ígéretek


Dr. Min Dong Pil - csak úgy, mint magyar kollégája Pálinkás József -, a Magyar Tudományos Akadémia Kupolatermében tartott sajtótájékoztatón örömének adott hangot, hogy a magyar tudást és a koreai céltudatosságot sikerült egy tető alá hozni.

Koreai Alapkutatási Tanács elnöke egy koreai mondással búcsúzott, miszerint „ha egy darab papírt közösen emelünk fel, az könnyebb lesz.”

Dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az új Széchenyi tervbe tökéletesen beleillik a két intézet törekvése, mindezt arra alapozva, hogy az előző terv is sikeres volt; a második is az lesz.

Tájékoztatása szerint az EU célul tűzte ki, hogy a tagállamok 2020-ig a kutatás-fejlesztésre fordított összege elérje a GDP három százalékát. A helyettes államtitkár leszögezte, hogy mindez nehéz lesz, hiszen jelenleg három ország van a világon, akik képesek erre: az Egyesült Államok, Kanada és Dél-Korea.

Dél-Koreával együttműködve sikerülhet teljesíteni ezt a követelményt, ígérete szerint a Magyar Állam minden segítséget megad az együttműködéshez.

Suh Chung-ha, Dél-Korea magyarországi nagykövete kifejtette, hogy meg van győződve az együttműködés sikeréről, mely nem csak tudományos, de a gazdasági és kulturális szférában is nagy előrelépést jelent a két ország kapcsolatában. A nagykövet egy idézettel búcsúzott, miszerint „a legjobb út hogy megjósold a jövőt az, ha te magad alakítod.”
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ha Önön múlna, melyik tudományágat támogatná, globális szinten?
Űrkutatás mindenekfelett!
A tengerek mélyének kutatása, igazán megérne pár milliárd dollár pluszt
Az emberi agy kutatását tartom fontosnak és ezt is támogatnám
A múlt, számos titkot rejt: több, jobban felszerelt régészeti csapatra és feltárásra lenne szükség
Nem foglalkoztat a tudomány
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását