A XIX. század első felében keletkezett alkotások mindegyikét romantikus német költemények ihlették. A koncert szólistája Fodor Beatrix, zongorán közreműködik Balog József - tájékoztatta az MTI-t Király-Szombathy Zita PR-munkatárs.

Először Brahms Schicksalsliedje hangzik el. Friedrich Hölderlin költő Hüperión sorsdala című verse 1868-ban, egy baráti körben töltött nyaralás alkalmával ragadta meg Brahms képzeletét. Egy visszaemlékezés szerint a zeneszerző egy kirándulás során félrevonult a társaságtól, és a tengerparton magányosan üldögélve vetette papírra a Schicksalslied vázlatait.

Majd Schumann Négy kétkórusos ének című ciklusát szólaltatják meg. A kétszáz éve született zeneszerző műhelyéből az 1840-es évek második felétől kezdve egyre több kórusmű került ki. Ezeket nagyrészt saját együttesei számára írta; amellett ugyanis, hogy 1847 végén átvette a drezdai Liedertafel vezetését, 1848 elején egy vegyeskart is alapított. A Vier doppelchörige Gesänge (Négy kétkórusos ének) ez utóbbi számára született 1849-ben.

Mendelssohn 1845-ben komponált Trauergesang (Gyászének) című művének alapjául a XIX. század legnépszerűbb bajor költője, Friedrich Aulenbach verse szolgált. A zeneszerző két változatban is feldolgozta a szentimentális költeményt, amelyben a földre érkező angyal gyengéd érintése megszabadítja a lelket evilági béklyóitól.

Végül Franz Schubert Mirjams Siegesgesang (Mirjam győzelmi éneke) című kantátája hallható. Franz Grillparzer a neves osztrák drámaíró hosszú költeménnyé formálta a zsidóknak az egyiptomi fogságból való szabadulásának csodás történetét, Schubert pedig ennek nyomán komponálta meg kantátáját 1828-ban. A több részre tagolódó művet - amelyen erősen érezhető Händel oratóriumainak hatása - Mirjam magasztaló éneke keretezi.