Mindenkinek van egy elképzelése, hogy mi a szabadalmi hivatal feladata. Mint bennfentes, elmagyarázná nekünk?

Valóban, mindenkinek vannak elképzelései, ám ezek többnyire téves gondolatok. Abban az esetben, ha valaki létrehoz egy műszaki alkotást újszerű megoldásokkal, akkor kizárólagos jogot kap arra, hogy a találmányából származó hasznot lefölözze, értékesítse. A Magyar Szabadalmi Hivatal egy kormányhivatal, ami nagy értékű vagyoni jogot ad a feltalálónak abban az esetben, ha a bejelentése kielégíti a törvényes követelményeket. A legfontosabb követelmény, mint említettem, az újszerű megoldások megléte, hiszen ez az emberiség technikai előrelépését szolgálja.

Mit kell tennie annak, aki valamelyik találmányát bejegyeztetni kívánja a hivatalnál?

Az alkotónak mindenképpen le kell írnia a találmányának a működését olyan módon, hogy azt egy másik szakember megértse. Ez a műszaki leírás egy tudományos cikkhez hasonlítható. A műszaki tartalmat későbbiek folyamán jogi köntösbe kell öltöztetni, bebizonyítva a törvény előtt is, hogy teljesen újszerű megoldást használ a találmányban a feltaláló, ez persze az ügyvédek feladata. A villamosipari találmányokat villamosmérnök, a gyógyszeripari találmányokat gyógyszerészmérnök bírálja el.

Van valamilyen megkötés, hogy mely találmányokat jegyezhetik be?

Az emberi vagy állati testre alkalmazott kezelési eljárás Európában feltételekhez van kötve, míg az Egyesült Államokban nincsen. Ha magában az eljárásban nem szerepel sem új gépnek, sem új gyógyszernek a használata, akkor azt kontinensünkön nem lehet szabadalmaztatni. Egy masszázsrendszer, ami csak a kezet masszírozza, ám annyi az újítás, hogy nem balról jobbra, hanem jobbról balra végzi a feladatát,  akkor ezt a rendszert nem áll módunkban elfogadni.

Szükséges prototípust készíteni?

Amennyiben az ügyintéző nincsen meggyőződve arról, hogy valóban működőképes a találmány, kérhet egy működőképes prototípust, de erre ötven évente egyszer kerül sor.

Mennyiben titkosítottak a találmányok?

A találmányról másfél évig csak a hivatali ügyintézőnek van tudomása, akit nagyon szigorú titoktartás kötelez: elveszítheti az állását, amennyiben nem tartja be ezt a szabályt. A fejlesztő persze intézheti az ügyes-bajos dolgait, fejlesztőtársakkal és a találmány után érdeklődőkkel konzultálhat.

Hány bejelentés történt a tavalyi év folyamán?

A tavalyi évben 756 bejelentést tettek. 2001 és 2009 között kevesebb bejelentés érkezett, az eltérés azonban nem számottevő, statisztikailag a hibahatáron belül van a különbség. Az idei évről még nincsen adatunk, év végén fogjuk összegezni a bejelentéseket. Ez a szám csupán a bejelentésekre vonatkozik, nem az engedélyezett találmányokra.

A szabadalmi hivatalnak milyen jogköre van a találmányok eladását, hasznosítását, gyártását illetően?

Semmilyen. Mi egy hatóság vagyunk, aki megadja a találmány eladásának jogkörét abban az esetben, ha minden a törvényeknek megfelelő. A műszaki tartalmat ellenőrizzük, így semmilyen beleszólásunk nincsen abba, hogy a feltaláló miként kíván a piacon érvényesülni. Fontos megjegyeznem, hogy a bejegyzett találmányok kevesebb, mint tíz százalékából lesz haszon.

A magyar állam milyen mértékben szólhat bele a találmányok tulajdonjogába?

Nem szól bele, hiszen hazánk egy teljesen nyílt piac. A Rákosi korszakban voltak olyan emberek, akiket félreraktak, mint hajdani kapitalistákat, de mégis megéltek a találmányuk jogdíjából. 1969-ben olyan szabadalmi törvényt alkottak, amit 1995-ig nem kellett megváltoztatni.