Minden második kisebbségi jelentkezett a szavazásra

A 2001-es, a KSH által végzett népszámláláson közel 443 ezren (442.739) mondták magukat valamely nemzetiséghez tartozónak, vagy "anyanyelvet vallónak", míg az Országos Választási Iroda világhálós oldala szerint több mint 228 ezren (228.294) vetették fel magukat valamelyik kisebbségi jegyzékbe. (A jegyzékbe való felvétel a feltétele annak, hogy valaki részt vehessen a kisebbségi választáson.)

Az adatok szerint két olyan kisebbség is van - az örmény és a ruszin -, ahol a KSH-adatoknál lényegesen többen, több mint kétszer annyian jelentkeztek a kisebbségi jegyzékbe (2001-ben 1.165 örmény és 2.079 ruszin szerepelt a statisztikában, most a választói jegyzékbe 2.360-an illetve 4.239-en vetették fel magukat).

A legnagyobb lélekszámú magyarországi kisebbség, a cigányok mintegy kétharmada (65 százalék) jelentkezett az említett jegyzékbe, és magas még a bolgárok (90 százalék), a lengyelek (59 százalék) és a horvátok (45 százalék) aránya is. A többieknél ez az arány nem éri el a 40 százalékot.

Az adatok szerint a legkevésbé a szlovénok és az ukránok aktívak a választáson; előbbiek 21, utóbbiak 18 százaléka vetette fel magát a kisebbségi névjegyzékbe. Bár úgy tűnik, egyes kisebbségeknél jelentősen megnőtt a választói jegyzékbe vettek száma, a jogszabályok kizárják, hogy a választás eredményeként "ál-kisebbségiek" vehessék át egyes kisebbségek képviseletét.

A települési kisebbségi önkormányzati választáson ugyanis jelöltet csak olyan társadalmi szervezet állíthat, amelynek a választás évét megelőző legalább három éve alapszabályában rögzített célja az adott kisebbség képviselete. A jogszabály független jelöltek indulására nem biztosít lehetőséget.

Mindez azt biztosítja, hogy a kisebbségi jelölőszervezetek dönthessenek arról, ki legyen jelölt. Így ki lehet zárni, hogy olyan személy is jelölt lehessen, aki feltételezhetően valójában nem a kisebbség érdekeit képviselné.

A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény szerint egyébként a nemzetiséghez tartozás egyetlen kritériuma, hogy az állampolgár magát valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintse. Azt, hogy az adott választó valóban adott kisebbséghez tartozik-e, senki, még a kisebbségi szervezetek sem vizsgálhatják.