2019. november 12. - Jónás, Renátó

Akik a jövőt fürkészik

A jósok ideje már elmúlt, azonban a jövőre mindig is kíváncsi volt az ember: a mostani "jósokat" jövőkutatóknak hívjuk, akik a kristálygömb helyett a tudományt hívják segítségül. Dr. Nováky Erzsébetet, az MTA Jövőkutatási Bizottságának elnökét kérdeztük a szakterületével kapcsolatban.
2010. június 7. hétfő 07:18 - Győry S. József
Általánosságban véve: mit csinál egy jövőkutató?

"Róla" beszélünk
Az idő lineáris felfogásában a jövő az idővonalnak az a része, amely ezután (a jelen után) fog „megtestesülni”, ahol az a „hely” van, ahol a még meg nem történt események képzelhetők el hitünk szerint. (A hitünk abból áll, hogy az előbbi fogalmakat és következményei feltételezzük). Ebben a felfogásban a jövő a múlttal (azzal az eseménysorozattal, amelyek már bekövetkeztek, és amelyeket többé-kevésbé ismerünk) állítható szembe, valamint a jelennel, amelynek a határait visszafelé mozgathatjuk, de előre nem.
Sokan azt gondolják, hogy a jövőkutató az, aki „megmondja” a jövőt. Nem. A jövőkutató sem tudja megmondani a jövőt, de nem is akarja. A jövőkutató tisztában van azokkal a korlátokkal, amelyek lehetetlenné teszik a jövő pontos előrejelzését. Akkor mit csinál egy jövőkutató? Különböző tudományok ismereteire is támaszkodva vizsgálja azt, hogy a már kialakult tendenciák, folyamatok (mint pl. a népesség növekedése vagy a környezet szennyezése) tovább folytatódik-e és ha igen, ugyanúgy, mint eddig, vagy attól eltérően.

Globális folyamatokat éppúgy vizsgál, mint egy-egy nemzetet érintő tendenciákat. Feltárja különböző döntések hosszú távú következményeit, rámutatva a negatívakra is. Új összefüggéseket keres különböző jelenségek között, mint pl. a gazdaság és a környezet között, s ennek kapcsán rámutat arra, hogy ha csak a gazdaság szempontjait helyezzük előtérbe, megfeledkezve a környezetről, akkor annak már rövid távon is nagyon káros következményei lesznek.

Feltárja, hogy milyen kívánatos és elkerülendő jövők lehetségesek. Azzal is kiterjedten foglalkozik, hogy milyen várakozások alakulnak ki a lakosságban, amelyek befolyásolhatják a jövő alakulását. A jövőkutató megpróbálja „a jövőt a jelenbe” hozni.

A jövőkutató tehát már a jelenben beszél, ír olyan jelenségekről, amelyek még nem léteznek, de majd létrejöhetnek. Ezzel csökkenti a még nem létezővel kapcsolatos, mindig is fennálló bizonytalanságot. A jövőkutató tevékenysége irányítja a jelenbeli cselekedeteinket, hogy mit tegyünk, és mit ne tegyünk a jobb jövő elérése érdekében.

Mindezt hogyan, milyen eszközökkel, módszerekkel teszi?


A jövőkutatók részben olyan módszereket használnak, amelyeket a jövőkutatás területén fejlesztettek ki (ilyen pl. az úgynevezett kölcsönhatás módszer), de átvesz más tudományterületekről is eljárásokat, elsősorban a statisztikából, a matematikából, a fizikából. Az utóbbi időben a jövőkutatás nagy előszeretettel használ csoportdinamikai, pszichológiai eljárásokat is.
A jövőkutatásban alkalmazott módszereket általában három csoportba szoktuk rendezni: matematikai és statisztikai módszerek, szakértői és nem szakértői eljárások, valamint összetett modellezési eljárások.

Az első csoportba tartozó módszerekkel vizsgálhatjuk főleg azokat a folyamatokat, amelyek meghatározó szerepet töltenek be valamely gazdaságban, társadalomban. Ekkor a hangsúlyt arra helyezzük, hogy érzékeltessük, ezek a folyamatok folytatódhatnak-e a jövőben vagy sem. Bonyolult ökonometriai összefüggéseket is feltárunk matematikai eszközökkel. A szakértői eljárások arra valók, hogy vizsgálják a számszerűen meg nem ragadható jelenségeket és azokat, amelyek kialakulása a meglevő folyamatokból nem következik matematikailag.

Fontos a nem szakértők véleményének, álláspontjának megismerése is, különösen akkor, amikor valamely szakértői döntés valamely társadalmi csoport (vagy egy kisközösség) számára jelentős következményekkel járhat. A modellezési eljárások az összetett rendszerekben fellelhető interakciókat hivatottak magyarázni és előrejelezni.


A jövő mennyire befolyásolható? Mennyire tudjuk alakítani a jövőnket?


A filozófiában
A jövő fogalmának mindig fontos szerepe volt a filozófiában és általában az emberi gondolkodásban, mivel az emberi élet számos eseményt legalább megjósolni képesnek kell lennie az embereknek ahhoz, hogy életben maradjon. Ugyanakkor az ember célkitűző tevékenységének egy része is a jövőre és nem a „jelenként megélt jövőre” irányul, sőt a tudás mértéke is abban mérhető le leginkább, ha valaki a jövő eseményeire vonatkozóan tud biztos állításokat közölni, mivel ezzel lehetővé teszi az azokra való felkészülést.
A jövő részben emberi tevékenységek következménye, részben más, elsősorban természeti tényezők függvénye. Ez utóbbiak esetében is el kell azonban gondolkodnunk, hogy vajon az emberek időben jóval korábbi cselekedetei, esetleg mohóságuk nem okoz-e beláthatatlan következményeket. Például a tömeges erdőirtás csökkenti a talaj vízfelfogó képességét, erejét, és nyilvánvaló, hogy a természetes erővel érkező víz az ilyen helyeken ki fogja mosni a talajt.

Az emberek, sajnos, nem mindig cselekszenek kellő előrelátással, kellő felelősséggel, és kellő körültekintéssel. Sokszor csak rövid távon gondolkodnak, és csak azokat a tetteket hajtják végre, amelyek viszonylag hamar hoznak gyümölcsöt. A felelősségnélküli gondolkodás és cselekedet gyakran még a mi életünkben visszaüt, unokáink pedig még súlyosabban érzékelik majd ennek következményeit. Az is gyakori, hogy egyes emberek csak a saját problémáik megoldásával foglalkoznak, nem törődve azzal, hogy másoknak bánatot okoznak.

Az emberek azonban szerencsére általában arra törekszenek, hogy amit meg lehet változtatni, azt megváltoztatják és ez jól is szokott sikerülni, amit pedig nem, ahhoz alkalmazkodnak.

Ez nevezhető egyfajta jóslásnak is? Ön hisz felsőbb erők létezésében?

Nagyon kellemetlen, ha a tudományos jövőkutatást összetévesztik a jóslással. A jóslásnak is van szerepe a világban, amit el is lehet, el is kell ismerni, de egészen más a tudományos jövőkutatás. A jóslás események, történések pontos idejére, körülményeire vonatkozik, a jövőkutatás a „jövő körvonalait” húzza meg.

Az úgynevezett paranormális jelenségeknek nem vagyok szakértője, de tudom, hogy részben csalás, részben nagyon komoly megfigyelés eredményei. Erről másokat érdemes megkérdezni.
Hiszek Istenben, hiszem, hogy van egy felsőbbrendű lény, aki igazgatja gondolatainkat és tetteinket, de az embernek van szabad akarata, amellyel adott feltételek mellett mindig kiválaszthatja az emberiség előrehaladását biztosító feladatokat, erőket és tetteket.

Munkájuk miként segíti a fejlődést? Mely szervezetek számítanak az Önök véleményére?


A jövőkutatók azzal, hogy tudományosan megalapozva körvonalazzák a feltételeket és a következményeket, a lehetőségeket és a várakozásokat, jelzik a veszélyhelyzeteket, és kutatják a jelenben alig látható, alig érzékelhető, de a jövőben komoly szerephez jutó úgynevezett gyenge jeleket, segítenek a fejlődés kívánatos útjainak meghatározásához és a pozitív jövőt erősítő stratégiák kidolgozásához.

Kutatóintézetek, minisztériumok, város- és településfejlesztéssel foglalkozó intézmények számára adunk előrejelzéseket, amelyekre a konkrétabb célokat tartalmazó stratégiák építhetőek. Sajnos, még nem gyakori, hogy minden döntés meghozatala előtt közvetlenül megkérdezik a jövőkutatókat, és elfogadják javaslataikat, de az emberiség hamar rá fog jönni arra, hogy ez nélkülözhetetlen.

A világon és Magyarországon az 1970-es évektől jelentős a gondolkodó és a jövőt formálni kívánók körében a tudományos jövőkutatás elismertsége. A magam élményéből utalok arra, hogy amikor meghívtak első előadónak Siófokra a Balaton jövőjéről szervezett tanácskozásra, ott minden további előadó hangsúlyozta, hogy a módszereket, amelyeket a munkájában használni tudott, elsősorban tőlünk, jövőkutatóktól tanulta.

A világban a jövőkutatók egyik legeredményesebb közreműködése az volt valószínűleg, amikor Alaszkában kiderült, hogy érdemes nagy olaj-kitermelésbe kezdeni, és az emberek ottani életének kialakítását jövőkutatókra bízták.

A jövőkutatók összehozták a szakértőket (akik tudják, hogy hogyan lehet építeni új lakóhelyeket, hogyan lehet megszervezni a munka, a szórakozás, a gyermekek nevelése és a magánélet összehangolását) és azokat, akik oda kívántak menni és vállalták, hogy ott fognak élni pl. olajkútkezelőként vagy hozzátartozóként. Így olyan életkörülményeket sikerült kialakítani, amelyek mellett jól érzik magukat az emberek. Magyarországon is van néhány község, ahol jövőkutatók bevonásával dolgozták ki a településfejlesztési terveket, amelyeket tehát jövőelképzelésekre építve valósítottak meg.

Mesélne kicsit bővebben – tudományos megközelítésben – a munkájukról?

Jövőkutatás, kicsiben
A jövőkutatás a társadalomtudományok közé tartozik. Egyik kulcskérdésének, a jövőorientáltság kutatásának gyökereit a szociálpszichológiában találjuk. Piaget-ről tudjuk, hogy foglalkozott a "jövőorientáció" fogalmával; Lewin pedig a jövőt már egy állandóan változó képként fogta fel. Ő vezette be a pszichikus tér fogalmát. E spektrumban megjelennek az anticipációk, a remények, a vágyak és a félelmek, amelyek mozgósító erővel hathatnak a jelenbeli döntéseinkre. Mindez az 1930-as, 40-es években történt. Azóta kialakult az a módszertan és metodika, amely a jövőkutatást önálló társadalomtudományi diszciplínaként határozza meg. Hazánkban az 1970-es évek óta a Magyar Tudományos Akadémia is elismeri tudományként. Globális szinten a káoszelmélet tanulságai, a technikai haladás, a környezeti változások, és a humán tényezőnek tulajdonított egyre nagyobb jelentőség, a megoldatlannak tűnő társadalmi problémák egyaránt életre hívták a jövővel való foglalkozás interdiszciplináris megközelítését, amely tudatában van annak, hogy az egész mindig több, mint a részek puszta összege. A jövőkutatás a mai napig megfelelően egzakt, ugyanakkor csodálatos módon nyitott tudományterület maradt: művelőinek kifejezett törekvése, hogy más diszciplínák képviselőivel, sőt a művészeti és spirituális megközelítések szakértőivel együttgondolkodva kutasson.
A jövőkutatás – kialakulásakor – részben a jövő többé-kevésbé mechanikus előrevetítésére koncentrált, részben a távolabbi jövő komplex felvázolására, azaz prognosztikát és futurológiát foglalt magában.

Most, a modern értelemben vett jövőkutatás nem elégszik meg azzal, hogy előrejelezze a jövőt, hanem azt is vizsgálja, hogyan képzelhetjük el ma a jövőt, különböző időtávlatokban, és ennek milyen feltételeit előnyös megteremteni. Összekapcsolja a lehetőségeket és a várakozásokat, s az objektív feltételek mellett várhatóan kialakuló, a tudatunkban és a szívünkben (azaz az emberi természetben) élő jövőket keresi és segíti valóra váltani.

Három módszertani megközelítési elvet alkalmaz: a komplexitást (a jelenségek minél többoldalú megközelítését), a participativitást, azaz a nem szakértők részvételét (hiszen a lakosság váltja valóra vagy nem az álmait, és közreműködik a szakértők pozitív előrejelzéseinek megvalósításában) és az alternativitást, a sokféle jövőváltozat kialakulási lehetőségeinek végigelemzését. E három elv segítségével a jövőt körülvevő bizonytalanság nagymértékben csökkenhető.

A jövőkutatók ma már nemzetközi társaságokban (mint pl. a világ egésze iránt fokozottan elkötelezett World Futures Studies Federation, vagy az USA vállalati szférájának kiemelkedő, jövőérzékeny kutatói által alapított World Future Society) dolgoznak együtt, véleményt cserélnek, eljárásokat fejlesztenek tovább, és küzdenek azért, hogy a földünk és rajta az emberi kultúra még megmenthető legyen.

Egy korábbi hír: A gigantikus hadron ütköztető után ismét nagy fába vágja a fejszét az Európai Unió: 1 milliárd eurós befektetéssel építenek szuperszámítógépet. A bonyolult gépezettől egyesek a jövőnk előrelátását várják, mások az egész emberiséget megfigyelő szupermonstrumként tekintenek a méregdrága gépezetre. ( MTI - május 6) - Erről mi a véleményre?


Ez a hír jól példázza azt, ami minden tudományos eredményre többé-kevésbé mindig igaz: a tudományos ismeretek felhasználása sok jót és sok rosszat eredményezhet. Ez nemcsak az atomrombolásra igaz, mint közismert, de, hogy a másik végletet említsem, a pszichoterápia fejlődésére is. A szuperszámítógépek valóban alkalmasak lesznek arra, hogy bonyolult összefüggéseket modellezzenek, pl. a kaotikusan viselkedő légköri elemek mozgását a meteorológiai előrejelzésekben, de arra is, hogy megfigyeljék az egész emberiséget. Rajtunk áll, hogy mire használjuk a technika vívmányait.

Mi lesz a jövőnk, mit prognosztizál?

A jövőnk elsősorban rajtunk múlik. Nem várható, hogy 1-2 év múlva lényegesen jobb lesz a világ vagy hazánk helyzete, mint most. De, ha okos, kreatív ötletekkel és szorgalmas, felelősségteljes munkával törekszünk az adott feltételek mellett a legjobbat kihozni, akkor van esélyünk arra, hogy 4-5 év múlva hazánk is kijusson a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetből, a társadalom széles rétege számára biztosítva a jelenleginél lényegesen kedvezőbb feltételeket. Az ehhez vezető út rögös, és csak összefogással érhetünk célba.

A közelmúltban jelent meg a könyve, "Magyarország 2025" címmel: mesélne erről?


A „Magyarország 2025” kb. 50 ember munkája, tanulmánykötet, jóllehet a kutatást az MTA előző elnökének, Vizi E. Szilveszternek a felkérésére a vezetésemmel koordinálta az MTA IX. Osztályának Jövőkutatási Bizottsága. A munkálatokban meghatározó szerepet játszottak a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének munkatársai, és fiatal kutatói, demonstrátorai.

A kötet tartalmazza azokat a szakértői előrejelzéseket, amelyeket különböző tudományterületek szakemberei (jogász, oktatáskutató, település- és városfejlesztő, demográfus, orvos, filozófus, gazdasági szakember, környezetvédő, internetszakértő, újdonságokat feltáró gyakorlati szakember, művész stb.) fogalmaztak meg a következő közel húsz évre. De tartalmazza azoknak a fiataloknak (elsősorban végzős középiskolásoknak és a felsőfokú képzésben résztvevőknek) a jövőről alkotott véleményét is, akik 2025-ben várhatóan döntéshozó pozícióba kerülnek.

A szakértői és a nem szakértői gárda egyaránt megfogalmazott félelmeket és reményeket, amelyek nem mindig estek egybe. Látni kell, hogy még a legjobban megalapozott, legkívánatosabb szakértői jövőváltozatok közül is csak azok fognak megvalósulni, amelyeknek társadalmi támogatottságuk lesz.

A fiatalok vélekedése alapján megfogalmazott forgatókönyvek más-más társadalmi közeget teremtenek a szakértői előrejelzések számára, amelyek között van kívánatos, elfogadható, de találhatóak nem kívánatos, sőt, visszahúzó forgatókönyvek is. Hogy ezeknek mi a tartalmuk, és hogyan vezethetnek el egy boldogabb Magyarországhoz, kérem, olvasgassák az 560 oldalas könyvet, amelyet a Gazdasági és Szociális Tanács adott ki ez év áprilisában, és hamarosan várható a könyv bemutatója is.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ha Önön múlna, melyik tudományágat támogatná, globális szinten?
Űrkutatás mindenekfelett!
A tengerek mélyének kutatása, igazán megérne pár milliárd dollár pluszt
Az emberi agy kutatását tartom fontosnak és ezt is támogatnám
A múlt, számos titkot rejt: több, jobban felszerelt régészeti csapatra és feltárásra lenne szükség
Nem foglalkoztat a tudomány
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását