2018. június 21. - Alajos, Leila

Erősítik az Európai Parlament szerepét

Megállapodott egymással az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság tárgyalóküldöttsége abban, hogy erősítik az EP szerepét az uniós intézményrendszeren belül,és hogy a legfőbb végrehajtó testületnek számító bizottság egyenrangú félként fogja kezelni a parlamentet a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanáccsal.
2010. február 3. szerda 19:20 - HírExtra
A parlament jogkörének bővítése a tavaly december elsején hatályba lépett Lisszaboni Szerződés előírásain alapul, de az uniós intézmények közötti gyakorlati munkakapcsolat részletszabályait keret-megállapodásba kell foglalni. Ennek legfontosabb pontjaiban megegyezés született a parlament és a bizottság küldöttsége között.

Így február 9-én, mielőtt az EP szavazna az új összetételű Európai Bizottságról, José Manuel Barroso bizottsági elnök a parlament előtt nyilatkozatot tesz, az EP pedig szavaz a keret-megállapodás tartalmáról.

Korábban az EP részéről többen jelezték: akár a bizottsági testület megszavazása is veszélybe kerülhet, ha a bizottság nem fogadja el a parlament "nagykorúsítási" törekvéseit.

A keret-megállapodás pontos és végleges szövegét - immár a lényegi egyetértés alapján - a következő hónapokban tovább csiszolják, és május-júniusra akarnak elkészülni vele.

A megállapodás értelmében erősödik a parlament jogszabályalkotást kezdeményező szerepe, a végrehajtó testület nagyobb felelősséggel tartozik az EP-nek, bővül a parlament mozgástere a külkapcsolatok terén. Az EP lehetőséget kap arra, hogy betekintsen az összes olyan iratba, amely a bizottság és az úgynevezett nemzeti szakértők közötti megbeszélések anyagait tartalmazza.

A létrehozandó uniós külügyi apparátust illetően a parlament nem tudta kiharcolni, hogy a leendő EU-nagyköveteket hallgathassa meg kinevezésük előtt saját szakbizottsága, arra viszont ígéretet kapott, hogy a kinevezési eljárás "átlátható" lesz.

Az EP plenáris napirendjébe beiktatnak olyan "kérdések óráját", amikor az egyes bizottsági tagokhoz is kérdéssel lehet fordulni, beleértve Catherine Ashton bizottsági alelnököt, kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is.

Ha a parlament arra szólítaná fel Barrosót, hogy vonja meg bizalmát valamelyik bizottsági tagtól, akkor a bizottság elnöke köteles komolyan mérlegelni, kéri-e a biztos lemondását. Ha nem, akkor a következő parlamenti ülésszakon a bizottság elnöke köteles megindokolni elutasító álláspontját.

Ha a parlament valamilyen területen uniós jogszabály megalkotását kezdeményezi, akkor a bizottság három hónapon belül köteles érdemi választ adni. A jogszabálytervezet előterjesztésére alapértelmezés szerint egy éve van a bizottságnak.

Ha viszont a bizottság nem kíván jogszabálytervezetet alkotni a témában, akkor ezt részletesen meg kell indokolnia a parlament előtt. A parlament a jövőben teljes körű tájékoztatást kap a bizottságtól a nemzetközi tárgyalások alakulásáról. Nemzetközi konferenciákon a bizottság megfigyelői jogállású helyet biztosít a parlament képviselőjének.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Ön szerint mit várhat a világ Donald Trump elnökségétől?
Trump maga az élő dögvész. Háborút, szegénységet, könnyeket...
Valószínűleg a történelem legmegosztóbb amerikai elnöke lesz, jó pár rossz húzással
Semmi különöset, bár nem szimpatikus.
Semmi különöset, bár szimpatikus.
Jónak tartom Trump kinevezését, a világ jó irányba halad.
Biff Tennen már van, de hol marad Marty Mcfly?
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását