2024. május 10. - Ármin, Pálma

Az atomfenyegetés kora lassan zárul

Nagyon úgy néz ki, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Barack Obama amerikai elnök pénteken megállapodik az új atomszerződés megkötéséről, és már csak a megszövegezés marad hátra. De mit jelent majd az új START III?
2009. december 18. péntek 15:29 - Pásztor Balázs
A világ sorsa

Bár a Föld további jövőjét meghatározó klímacsúcs ma ér véget Koppenhágában, nem ez az egyetlen mai esemény, amelynek pozitív fordulata megmentheti bolygónkat a pusztulástól. Ugyanis Dánia fővárosában megszülethet az a leszerelési megállapodás, amely a világ atomfegyvereinek majdnem egészét érinti - az új START szerződés. Bár ezt Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz államfő a START I. lejárta, vagyis december ötödike előtt szándékozott aláírni, de komoly konfliktusok merültek fel, így a végső szignó valószínűleg januárra tolódik . Mindenesetre a konkrét vállalások ma dőlnek majd el.

Az új START azért bír rendkívüli jelentőséggel, mert azt a két országot érinti, amely a világ atomfegyvereinek mintegy 95 százalékát birtokolja: a hivatalos adatok szerint Amerika mintegy 2200, Oroszország pedig 2790 darabbal bír - bár Szergej Rizskov, a nukleáris fenyegetés csökkentésére létrehozott országos központ helyettes vezetője augusztusban még 3906 orosz atomfegyverről beszélt. Összehasonlításképp, a becslések szerint Kínának nem lehet több 30 olyannál, ami komoly veszélyt jelent.

Szerződések eddig

A START I. a hidegháború kifulladásával 1991 júliusában írta alá Mihail Gorbacsov és George H. W. Bush, és az évek során a világ legjelentősebb leszerelési egyezményévé vált. Az eredeti célja az volt, hogy a két fél a nukleáris arzenálját 6000-re, és a szállítóeszközöket 1600-ra csökkentse, de ennél jóval többet ért el. Mivel mindkét fél komolyan gondolta, a szerződés szigora sem engedett sok mozgásteret, és a világ is árgus szemekkel figyelte a megfogalmazott kemény pontok betartatását, így a szerződés alkalmas volt a nukleáris arzenál komoly csökkentésére, és a hidegháborús fenyegetés elmulasztására.

Született időközben egy START II. is, de azt az oroszok sosem ratifikálták, és végül egy SORT nevű szerződés lépett a helyébe. Azonban ennek a vállalásai mára nevetségesnek tűnnek, ugyanis az szerepel benne, hogy 2010-ig 2200 alá kell csökkenteni az atomfegyverek számát országonként - ami kis túlzással már most megtörtént.

Ellenben a START III a hírek szerint sokkal keményebb vállalásokat fogalmaz meg: a fegyverek számát országonként 1500 és 1675 közé akarják visszaszorítani, míg a szállítóeszközök számát - és ebbe már az atom-tengeralattjárók is beletartoznak - 500- 1100 közé, de 800 a legvalószínűbb ebben a tekintetben (ezzel a SORT nem is foglalkozott). Ugyanakkor orosz illetékesek megjegyezték, hogy a szerződés intézkedései sokkal olcsóbbak és egyszerűbbek lesznek az elődjénél - valamint kevésbé lesznek szigorúak.

Hidegháború helyett diplomácia


Atom és Nobel-békedíj
Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépését megelőzően már egyértelművé tette: külpolitikai céljainak legfontosabb eleme, hogy áttörést érjen el a nukleáris leszerelés terén, s ez a szándék a Nobel Béke-díjjal el is nyerte jutalmát. Ha Obamának sikerül ebbéli szándékát megvalósítania, akkor valóban rászolgál arra a Nobel-díjra, melyet megelőlegeztek neki. (Globus.net)
Annyi viszont biztos, hogy a két aláíró ország közt komoly ellentétek feszülnek, annak ellenére, hogy mindketten komolyan gondolják a START III-at - már csak azért is, mert helyreállíthatja az orosz-amerikai kapcsolatokat és egy új kezdet első mérföldköve lehet. A svájci tárgyalásokat kivételesen szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották meg, így nem szivárgott ki róla semmi, és egyik fél sem magyarázta meg érdemben, hogy miért is húzódnak el a tárgyalások.

Robert Gibbs fehérházi szóvivő szerint olyan egyezményt akarnak tető alá hozni, ami mindkét fél számára működőképes, és addig nem is fogják abbahagyni az egyeztetéseket, amíg ez meg nem történik. „Nem fogunk csak azért aláírni valamit, hogy az meglegyen.” Igaz, Moszkva szerint csupán egy egyszerű egyezményről van szó, amely az atomfegyverek leszerelését célozza.

Bár sokak szerint nem születhet Koppenhágában szövegszerű, aláírható megállapodás, az Interfax orosz hírügynökség pénteki fülese szerint a vezetők már megállapodtak a körvonalakban, és hamarosan bejelentés is várható az ügyben - hátra pedig szinte csak a szövegezés van. Ezt megerősíti az tény is, hogy Medvegyev magával cipelte Koppenhágába Sergej Lavrov külügyminisztert is, aki ezidáig is aktívan ténykedett ebben az ügyben.

A szerződés annak tekintetében is fontos lehet, hogy iránymutatást ad a „fejlődő” atomhatalmaknak. Ilyen Pakisztán, India, Izrael, de a rettegett Irán vagy Észak-Korea is. Mert ha a nagyok nem bírnak megegyezni a leszerelésről, az nyílt üzenet a kicsiknek, hogy ők halmozhatják nyugodtan a bombákat... amiknek csupán a megléte miatt is kirobbanhatnak háborúk.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását