2014. október 25. - Blanka, Bianka

Gazdasági paradigmaváltás hazánkban és másutt

A napokban kezdődik a 47. Közgazdász-vándorgyűlés (szeptember 24-26.) a Magyar Közgazdasági Társaság megrendezésében. Az esemény kapcsán a magyar- és a világgazdaság helyzetéről Dr. Halm Tamással, a főtitkárral beszélgettünk.
2009. szeptember 23. szerda 16:59 - Kanizsai Ádám
Az elmúlt időszakban a gazdaság fő témája a válság volt. Egyes források és elemzők kilábalást várnak, mások az ellenkezőjét állítják. Természetesen ez egy komplex dolog, de mégis, mit vall a közgazdászok nagyobb hányada?

A vándorgyűlés előtt ezt megkérdezni kicsit elsietett dolog. A gyűlésen fog egy végleges vélemény kialakulni a kialakult helyzetről, ezeket most nem lehet pontosan előrebocsájtani vagy megjósolni.

Akkor úgy kérdezem: Ön mit gondol?

Sok elemző azt mondja, hogy a válság lefolyása 'W' alakú lesz. Most az első szárán kezdünk felfelé menni. Volt egy kisebb fellendülés, utána lesz egy visszaesés, és utána lesz csak az igazi kilábalás. Az eddigi válságtörténetekből ezt a következtetést vonják le. De hogy ez így lesz-e vagy nem, ezt nagyon nehéz megtippelni.

A Közgazdász-vándorgyűlés leginkább elméleti kérdések születnek. Ez átültethető a gyakorlatba?

Nem feltétlen elméletiek a felvetések. A nyitó előadást rögtön Pálinkás József, az MTA elnöke tartja, ő társadalmi-kulturális közegbe helyezi a kérdést, erre mondhatom, hogy elméleti megközelítés, mégis gyakorlati vetületről van szó. Ha belegondolunk, hogy a társadalom miként kezeli a válságot, hogyan fogadja el a válságkezelő intézkedéseket, ezek húsbavágó ügyek. Úgy gondolom, hogy az előadások 99 százaléka inkább gyakorlati megközelítésű lesz.

A vándorgyűlések következményeképp országos szinten érzékelhető valamiféle változás a gazdaságpolitikában?

Azt hiszem ez egy túlzott követelmény lenne. Azt azonban örömmel mondhatom, hogy most már évek óta csinálunk egy 20-25 pontos összefoglalót, melyet aztán elküldünk a kormány illetékes tagjainak. A tavalyi évben ez annyira sikeres volt, hogy az akkori miniszterelnök be is kérette a Magyar Közgazdasági Társaság teljes elnökségét, ahol áttekintettük ezeket a dolgokat. Ne felejtsük el, tavaly júniusban volt a vándorgyűlésünk, még a válság kirobbanása előtt, de nagyon sok olyan javaslatot tettünk, nagyon sok olyan hiányosságra, hibára hívtuk fel a figyelemet, amelyen változtatni kell.

Ezzel hadd térjek vissza az első kérdésére. Lehet, hogy a világ vezető gazdaságaiban valamiféle mennyiségi fellendülés bekövetkezik. Magyarországon azonban olyan súlyos gazdaságszerkezeti, oktatási, kulturális, civilizatorikus, intézményrendszeri, és a többi probléma van, amelyeket meg kell oldanunk ahhoz, hogy mi a válságból valójában ki tudjunk lábalni. Tehát Magyarország számára ez a külföldi fellendülés (mondjuk a német gazdaság beindulása) kétségkívül hozhat valami enyhülést, hosszabb távon azonbdan a gondjainkat nekünk magunknak kell megholdanunk, méghozzá nagyon kemény, mélyreható változásokkal.

Tehát akkor hiába beszélünk az Európai Unió gazdaságáról, nekünk nemzetállami szinten kell cselekednünk?

Mi a Magyar Közgadasági Társaságnál – a most oly’ divatos kifejezéssel éve – nemzetgazdasági keretekben gondolkozunk. Természetesen a társaság vezető tisztségviselőinek a személye garancia arra, hogy mindig európai, illetve nemzetközi összefüggésekben szemléljük ezeket a dolgokat. Nekünk a nemzetközi eseményekre figyelemmel kell lennünk, mint kis vagy közepes országnak mindenképpen követő stratégiát kell folytatnunk, de ez nem jelenti azt, hogy ne a magyar gondokra koncentrálnánk. Tehát nem szabad figyelmen kívül hagyni a küldföldi környezetet, de a magyar helyzetet kellene megváltoztatnunk. Erre törekszünk, ilyen javaslatokat fogalmazunk meg.

Ezt tovább gondolva, világszinten beszélünk magáról európai gazdaságról. De amint láttuk, a válság maga is az Egyesült Államokból indult ki, és mégis az egész világra rányomta a bélyegét. Ennek fényében van egyáltalán értelme külön európai gazdaságpolitikáról beszélni? Gondolok itt arra, hogy hiába történnek Európában olyan lépések, melyekkel a gazdaság talpraállhat, ha a tengerentúlon ismét recesszióra kerül sor.

Valóban nagymértékben befolyásolja. Európai gazdaságról azonban van értelme beszélni. Egységes piacról van szó, szakszóval belső piacnak, egységes európai piacnak nevezzük. Tudjuk, hogy ez a piac bizonyos szempontból fel van szabdalva, különösen olyan országok esetében, ahol nincs Euró még. Nem mondhatjuk ezt teljesen egységesnek. Az adórendszerek is eltérnek még. Többé-kevésbé egy határtalan piacról van szó, tehát mindenképpen így kell gondolkodni.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Időjárás
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Véleménye szerint, mikorra lehet reális az euró bevezetése hazánkban?
2017-ig mindenképpen
2020 körül
2020 után
Euró? Itt? Ugyan!
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását