A cikk mondanivalójával egyetért a Főpolgármesteri Hivatal, tehát, növelni kell a zöldfelületek arányát Budapesten, és javítani kell a közösségi és kerékpáros közlekedés feltételeit. Szükségesnek látják azonban néhány tévedés pontosítását - olvasható a közleményben.

A közleményben leszögezik: nem nőtt a légszennyezettség 1990 óta Budapesten. Az 1989-es bázisévhez képest a légszennyező anyagok (szálló por, NO2, SO2, CO, O3, benzol) mindegyike 40-80 százalékkal csökkent a fővárosban.

A budapestiek átlagéletkora és várható élettartama egyaránt magasabb, mint a vidéken élőké. Bár a falusi levegő minősége jobb a fővárosinál, a várható élettartamnak nem ez az egyetlen és nem is a legfontosabb tényezője. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népesedéstudományi Kutatóintézetének 2006-os jelentése szerint az iskolai végzettség és a jövedelmi helyzet befolyásolja leginkább a várható élettartamot. A fővárosiak átlagosnál magasabb jövedelmének és iskolai végzettségének köszönhetően ma Budapesten hosszabb élettartam várható, mint a vidéki városokban vagy községekben - olvasható a közleményben.

A zöldfelületek arányáról a Főpolgármesteri Hivatal azt írja, hogy jelentősen nőtt az elmúlt 17 évben. A KSH adatai szerint 1990 óta több mint 5 millió négyzetméterrel nőtt a gondozott zöldfelületek területe. 15 év alatt 232-vel nőtt a játszóterek száma. Cáfolják azt is, hogy eltűnt volna két városligetnyi park és liget. Csökkenés a beépítetlen építési telkek mennyiségében és a várost körülvevő zöld gyűrű kiterjedésében van - zárul a közlemény.