Balsai (Fidesz): „Egy uniós ország nem kerülhet államcsődbe!”

Ha az ország az ön gyermeke lenne, mit ajánlana, mit tegyen? Ön mint felelős családapa, egy hétköznapi szituációban, hogyan vigasztalná megszorult gyermekét?

Nézze, én már sok mindent csináltam életemben, de gazdaságpolitikát még nem. Én is a bankbetétesek közé tartozom, akik naponta azzal kelnek és fekszenek, hogy az aktuális hírek szerint kevesebb a pénze vagy sem. Mindenesetre megnyugtatnám a polgártársadalmat, hogy egy uniós ország egyszerűen nem kerülhet csődbe. Ki lehet csukni annak az esélyét, hogy Magyarország egy Argentínáéhoz hasonló gazdasági bajba kerüljön, ilyen veszély nincs.

Az is nyilvánvaló azonban, hogy az uniónak nem voltak jó válaszai az őt érintő valaha volt legnagyobb pénzügyi vállságra, ahogy néhány hónappal ezelőtt az orosz-ukrán gázügyekre sem. Szerintem az unió leszerepelt és ez, az európai parlamenti választások részvételi számán is alaposan meg fog látszani. Mindezek ellenére, Magyarországnak, mint az unió tagjának nem kell katasztrófával szembenéznie, azonban elhúzódó és mélyreható gazdasági recesszióval igen.

Éppen az olyan szférák vannak bajban, melyek a nemzeti jövedelem jelentős részét adják, mint például az autóipar és beszállítóik. Senki nem látja a problémát teljes szélességében. Az a baj, hogy a makrogazdasági előrejelzések kapcsán a közgazdászok talán még a jogászoknál is linkebbek (Balsai úrnak jogi doktorátusa van – a szerk.). A magyar jegybank elnökének – no de nem akarom kritizálni – mégis kétszer akkora jövedelme van, mint a FED elnökének. Hétmilliót keres – nem évente – havonta, no meg biztos kap még ruhapénzt és még más egyebeket is.

Ön szerint van-e a gazdasági vállságnak pozitív vonulata is úgy, mint az árak konszolidációja, és satöbbi…?

Talán az euró-övezethez való csatlakozási folyamatokat meggyorsítja, de ezt sem lehet biztosra tudni, mivel a tizenötök klubja naponta mond más és mást. Irigylésre méltó helyzetben van például az a Szlovákia, mely a saját lakosságához képest túlméretezett autóiparral rendelkezik, ám mégis 20 százalékkal többet ér a pénzük, mint a miénk. Ha átjönnek hozzánk vásárolni vagy tankolni, kiviláglik mennyivel jobban élnek nálunk. Ez is egy érdekes furcsaság, amit még meg kell szoknunk.

Alkotmánymódosítás vagy háromcsapás? Nem ugyanannak a problémának a két különböző vetületéről van szó? Miért ne futhatnának kormány és ellenzéki reformok ezegyszer párhuzamosan?

Ugyan arról lenne szó valóban, hogy ha igazat mondana Draskovics Tibor és beterjesztenék azt a Btk. módosítást, amiről még mindig csak beszélnek. Eszerint a maguk módján pontosítanák a jogos védelmi helyzet fogalmát és szigorítanák a büntetéseket. Ha ez a Btk. módosítás konkurálna a háromcsapásnak nevezett törvényjavaslatunkkal, akkor ugyan arról beszélnénk, csak más megközelítésben.

Az alkotmánymódosítás azonban egészen másról szól: ez egy alapvető szabadságjognak a korlátozása lenne, melyet eddig már háromszor nem sikerült dűlőre vinni és, amely szemben áll a köztársasági elnök nézetével, szemben áll az alkotmánybíróság elnökének és többségének a véleményével, ahogy szemben áll az ombudsmanéval is.

És hogy mondjak egy „szélsőjobboldali filozófus” nevet, szemben áll Kiss János véleményével is: A Népszabadság múlt hétvégi számában Kiss ugyan vitatkozik Sólyommal, de annyi világos, hogy elítéli a verbális bűncselekmény fogalmának bevezetését. Megpróbálom felidézni, hogy pontosan hogyan fogalmazott: „Ha a javaslat előterjesztői belegondolnának, hogy ki mindenkit lehetne büntetni ilyen címszó alatt, biztos nem ők vetették volna fel az ötletet”. A holokauszt tagadást leszámítva, semelyik nyugati alkotmánynak nem képezi részét a véleményszabadság ilyen szintű korlátozása. Ilyen egyszerűen nincs.

1996 és 2005 között ön volt az MDF etikai bizottságának elnöke. Az alkotmánymódosítás fokozhatná a magyar közösség etikai öntudatosságát. Ha a módosítás révbe érne, az az ország morális egészségét szolgálná, vagy nem?

Hadd kérdezzek akkor én is. Van reális veszélye annak, hogy – a közfelháborodást keltő bűncselekményeket leszámítva – a társadalom szélsőséges megosztottsága a gyűlöletbeszédre vezethető vissza? Ez valami elképesztő, hogy ilyen fogalmak keringenek közszájon, hogy polgárháború, meg miegymás.

Vannak bűnöző bandák – származástól függetlenül – akik rettegésben tartanak városokat vagy iparágakat, védelmi pénzeket szednek, masíroznak, stb. Napról-napra derül fény arra, hogy mennyire a markában tartja egy-egy ilyen bűnöző csoport, mondjuk az adott megye rendőrségét. Az alulfizetett és létszámhiánnyal küzdő testület tagjai munkát vállalnak a diszkóban kidobó emberként, az alvilág – vagy akkor félvilág – és a rendőrség között üzemszerű kapcsolat van, nem csak Veszprémben, nem csak Enyingen, hanem szerintem országszerte mindenhol. Nagyon szomorú.

@@
Van-e a Fidesz-programnak olyan része, ami azt a hiányosságot pótoltatná, amely a magyar roma kisebbséget érintő kérdések pontos, tudományos tisztázását érinti (népesség, jövedelem, léthelyzet stb.)?

Nem lehet tudni, hogy kik és hányan és miért tartoznak az adott kisebbséghez. Nincs megoldva a parlamenti kisebbségi képviselete sem, ez kétség kívül fájó pont, a szemünkre is szokták hányni. Egy társadalmi probléma megoldásának a kiindulópontja a pontos felmérés. Ez nem megbélyegzés vagy gettó, csak egyszerűen konkrét számokat kéne tudni.

Húsz éves történet a kisebbségek politikai identitás keresése, vagy a kisebbségi politikusok színrelépése és látni kell, – hogyha épp nincs is ökölharc – nincsenek igazán hiteles politikusaik. Nincs egy igazi roma Martin Luther King, ez valahogy hiányzik Magyarországon.

Vajon miért nem utasítja vissza az MSZP a napok óta hírt kavaró többmilliós juttatások lehetőségét a Szűcs Erikához hasonlóknak, holott ez nagyszerű alkalom lehetett volna az ország nehéz sorsával való szolidaritás kifejezésére? A Fidesz tudott volna egy ilyen lehetőséggel élni?

Biztos vagyok benne, már amennyire ismerem Orbán Viktor miniszterelnökségét és az ő ezzel kapcsolatos véleményét, hogy nem. Ő egy nagyon puritán ember – az alatta dolgozók szempontjából talán túlságosan is –, vele ilyen nem fordulhatott volna elő. Gyurcsány Ferencnek egyszerűen már annyira nincsen tekintélye, hogy ezt meg lehet csinálni.

Meg lehet csinálni a minisztereik szeme láttára – vagy feje fölött, vagy nem is tudom –, hogy 6-7 millió forintos jutalmakat vesznek föl. Ilyen fogalmakat találnak ki maguknak, hogy céljutalom. Hát a magyar honvédelmi miniszternek milyen indokból jár céljutalom? Hogy nem lőttek le senkit Afganisztánban? Vagy, hogy most már egyetlen harcoló alakulatunk sincs belföldön? Egyszóval, milyen alapon jár „céljutalom” a Szekeres Imrének?

Ön egészen a megalakulástól kezdve az MDF történet részese. Mi változott, mi okozott most ilyen szintű törést?

Az az imamalom szerűen ismételgetett elhatárolódása a Fidesztől – a zsákmányszerzésnek is minősíthető politizáláson keresztül –, amivel saját önállóságát akarta hangsúlyozni. Ez az önállóság hangoztatás oda vezetett, hogy az MDF saját magát, a Fidesztől való távolság tükrében határozta meg és így Dávid Ibolya végtére is elhitte magáról, hogy ő valaki, hogy ő politikai tényező.

Ez a féle „túlértékelési zavar” vezetett odáig, hogy az MDF kilenc képviselővel most miniszterelnököt javasolt (nevetés – a szerk.). A Fidesz kormányzást követő időkben fajulhatott a dolog egészen idáig, az ellenem előterjesztett bizalmatlansági indítvány, és a frakcióból történő törvénytelen kizárásunknak köszönhetően, én ezt már nem vártam meg. A történet legalább 5-6 éves, és egyértelműen Dávid Ibolya és Herényi Károly nevéhez köthető.

Ez a Lakitelek-munkacsoport időszaka is…

Pontosan. 2004-ben zárták ki ötünket, a munkacsoport akkor nyáron alakult meg. Azt a célt tűztük ki, hogy próbáljuk meg az MDF-et – Dávid Ibolyával szemben – olyan vezetéssel felruházni, ami nem a Fidesszel, hanem a szocialista párttal – a valódi ellenféllel – szemben politizál. Ez volt, ami nem sikerült és ebből lett a kizárás. Majd itt ültünk egy darabig a függetlenek között, ők meg a folyosó másik felén, de ha jól értem a híreket, jövő héten költöznek (nevetés – a szerk.).

Hogy látja a saját szerepét, a 2010-es választásokkal kapcsolatosan?

Én úgy gondolom, hogy a parlamenti képviselőségemnek az a módja tovább folytatódik, hogy a Budapesti II-es számú választókerületben engem tiszteltek meg a választók. Ha most lennének vasárnap a választások, akkor biztosan mondhatnám, hogy én lennék a jelölt.

Politikai vezetésű kormány vagy gazdasági menedzser kell az ország élére?

Politikai. Mindig csak politikai. Egy parlamentális demokráciában ez csak így működhet. Az megint más kérdés, hogy a kormányprogram mit tartalmaz, mit helyez előtérbe. Kóka büszkén kijelentette, hogy „az ország olyan, mint egy részvénytársaság és én vagyok az ügyvezető”. Ennek isszuk a levét évek óta: ez egyszerűen nem gazdasági menedzselés kérdése. A társadalmi igények és realitások ismeretében szó sem lehet ilyesmiről. Ha még is, akkor azt Bokros Lajosnak hívják.

És ha már itt tartunk, ez a Bokros Lajos, aki olyan, mint a Bourbon-ok: semmit nem tanult, semmit sem változott, most ugyan azt sulykolja amit már 10-15 éve, hogy eltörli a 13. havi nyugdíjat, bevezeti a tandíjat, államtalanít, amikor már az egész világ az ellenkező irányba megy. Ő beleragadt ebbe a Közép-Amerikai királycsináló szakértő szerepbe, és lelkesen tárgyal a szovjet utódállamok kalifáival. Ez egy szakma, de köszönjük szépen, nem kérünk ebből.

Sokan nevezik inkább közgazdasági géniusznak…

Meg van már a diplomája (nevetés – a szerk.)?

Miért, nem volt meg???

Hát én úgy tudom, hogy Bokros Lajosnak a Marx Károly közgazdasági egyetemen nem állítottak ki diplomát, és utána a parlamentben azzal védekezett, hogy Venezuelában – vagy Costa Ricában nem is tudom – szerezte meg később (nevetés – a szerk.). Most ezt komolyan mondom, ez akkor téma volt, hogy hol a diplomája a Lajosunknak? Ő egy Rejtő Jenő-i figura, ő ilyen Fülig Jimmy féle.

Ő osztogatja a tanácsokat, de kulturországokba be sem engedik. Ez is komoly, nem mehetett Üzbegisztánba, vagy hova, de ennek van irodalma, nézzenek utána. Bokros Lajos egy önjelölt.