Szokatlanul korán gyengül a sarki örvény: komolyabb hidegbetörések jöhetnek télen

Szokatlan légköri folyamatokra figyeltek fel a meteorológusok az Északi-sark térségében. A magas légkörben keringő sarki örvény (poláris örvény) a megszokottnál jóval korábban gyengülni kezdett, ami a következő hetekben a téli időjárás alakulására is hatással lehet.

A jelenség azért különösen érdekes, mert a sarki örvény jelentősebb zavarai általában a tél közepén vagy annak második felében következnek be. Most azonban már novemberben megjelentek a rendellenesség jelei, ami a modern meteorológiai megfigyelések alapján rendkívül szokatlan.

A folyamat következtében megnőhet annak az esélye, hogy a sarkvidéki eredetű hideg levegő délebbre húzódjon, és időszakosan hidegebb időjárást okozzon Európa, Észak-Amerika és Ázsia egyes részein.

Mi történik most a sarki örvénnyel?

A sarki örvény egy hatalmas, alacsony nyomású légköri rendszer, amely rendkívül hideg levegőt tart fogva az Északi-sark felett. Legfontosabb része a sztratoszférában található, és az északi félteke téli légköri cirkulációjának egyik meghatározó eleme.

Normál esetben az ősz folyamán fokozatosan megerősödik, január környékén éri el legnagyobb intenzitását, majd a tél vége felé gyengülni kezd. Amikor azonban az örvény jelentősen meggyengül vagy szétesik, a magas légköri áramlások átrendeződhetnek. Ez a futóáramlás (jet stream) hullámzását is befolyásolhatja, és kedvező feltételeket teremthet ahhoz, hogy a hideg sarkvidéki légtömegek délebbre jussanak.

Andrew Charlton-Perez, a Readingi Egyetem meteorológiaprofesszora szerint a kutatók még nem tapasztaltak ilyen korán bekövetkező hirtelen sztratoszférikus felmelegedést a modern megfigyelési időszakban. Ez azért figyelemre méltó, mert a jelentősebb sarkiörvény-zavarok jellemzően január és március között fordulnak elő.

Európában is nőhet a hidegbetörések kockázata

A sarki örvény gyengülése növelheti a hidegebb időjárási periódusok kialakulásának esélyét az északi félteke egyes térségeiben. Európában elsősorban Észak- és Közép-Európa lehet érintett. Skandinávia egyes részein, a Brit-szigeteken, Németországban és Lengyelországban is nagyobb lehet a sarkvidéki eredetű hideg légtömegek megjelenésének kockázata.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a sarki örvény gyengülése önmagában nem jelenti azt, hogy Európában mindenütt kemény tél vagy tartós fagy következik. A légköri folyamatok hatása attól függ, hogy a magas és alacsony nyomású rendszerek milyen pozíciót vesznek fel. Ezek elhelyezkedése határozza meg, hogy a hideg levegő mely területek felé indul el, és hol alakulhatnak ki tartósabb hideg periódusok.

Az El Niño és a klímaváltozás szerepe is kérdéses

A kutatók a mostani légköri változások hátterében több lehetséges tényezőt is vizsgálnak. Az egyik ilyen a Csendes-óceán térségében kialakuló erős El Niño, amely jelentős hatást gyakorolhat a globális légköri cirkulációra. A jelenség módosíthatja a légköri hullámokat, és közvetve hozzájárulhat a sarki örvény zavaraihoz is.

A klímaváltozás szintén felmerült lehetséges befolyásoló tényezőként. A globális felmelegedés több légköri folyamatot is módosíthat, ugyanakkor a jelenlegi, rendkívül korai sarkiörvény-gyengülés és az éghajlatváltozás között egyelőre nem sikerült közvetlen összefüggést bizonyítani.

Hetek múlva derülhet ki, milyen tél vár ránk

A most megfigyelt folyamatok hatása nem feltétlenül jelentkezik azonnal a felszín közelében. A sztratoszférában bekövetkező változásoknak akár több hétre is szükségük lehet ahhoz, hogy az alsóbb légköri rétegekre, ezáltal a mindennapi időjárásra is hatást gyakoroljanak.

A meteorológusok ezért egyelőre óvatosságra intenek a hosszabb távú következtetésekkel kapcsolatban. A következő hetek megfigyelései kulcsfontosságúak lesznek annak megállapításában, hogy a korai zavar valóban jelentős téli időjárási változásokat indít-e el.

Egyelőre tehát nem jelenthető ki, hogy rendkívül hideg tél következik Európában, de a sarki örvény szokatlanul korai gyengülése mindenképpen olyan fejlemény, amelyet érdemes figyelemmel követni.