Mi történik, ha egyszerre mindenhol kialszik a fény? – Így készülnek a „Black Sky”, vagyis a teljes áramszünet forgatókönyvére

Egy ilyen esemény következményei néhány nap alatt súlyos társadalmi válsághoz vezethetnek. A szakemberek ezt a forgatókönyvet „Black Sky” eseménynek nevezik, és egyre több ország készül arra, hogyan vészelhetné át az első 72 órát.

Egy áramszünet, amely megmutatta, mennyire sebezhető a modern társadalom

2015 decemberének egyik szombat estéjén Roger Kemp, a Lancasteri Egyetem professzora rádöbbent, hogy valami komoly baj történt. „Éppen egy skandináv krimisorozat felénél jártam, amikor minden elsötétült” – idézte fel a BBC-nek. „Az utcai lámpák sem világítottak. Még a Morecambe felől a horizonton látható narancssárgás fény is eltűnt.”

Másnap sétálni indult, és az elé táruló látvány egy zombifilm jeleneteire emlékeztette.

„Az emberek próbáltak térerőt találni a telefonjaikon, igyekeztek tájékozódni, és hatalmas sor alakult ki az egyetlen működő telefonfülke előtt”

– mesélte.

2015. december 5-én, 22:45-kor a Lancasteren keresztülfolyó Lune folyó kilépett a medréből, és a városban 61 500 ember maradt áram nélkül. A háztartásokban megszűnt a világítás és a fűtés, sőt egyes területeken a vízellátás is akadozni kezdett, mivel a vízrendszerek elektromos szivattyúktól függtek. Bezárt a vasútállomás, a benzinkutak és az üzletek. A bankautomaták többsége nem működött, a közlekedési lámpák pedig kialudtak.

Mindössze két kommunikációs rendszer maradt működőképes: a régi, rézvezetékes vezetékes telefonhálózat és az FM-rádió. A helyi kereskedelmi rádió, a The Bay rendelkezett egy szükségáramforrással és egy működő vezetékes telefonvonallal. A rádió egyik munkatársa a katasztrófa sújtotta területen kívülre utazott, hogy onnan telefonon keresztül tájékoztassa a hallgatókat a fejleményekről.

Három hónappal később Kemp – aki mérnökprofesszorként a biztonsági és elektromos rendszerek szakértője – szakembereket hívott össze, hogy áttekintsék, mi minden hibásodott meg az áramszünet során. Az elkészült jelentés egyik legfontosabb megállapítása különösen elgondolkodtató volt:

„Talán ironikus, hogy egy olyan társadalomban, amely hatalmas erőforrásokat fordít a digitális infrastruktúrára, a legmegbízhatóbb hírforrás egy kereskedelmi rádióadó volt, amely olyan technológiát használt, amely még az 1960-as évek Radio Caroline kalózhajójának mérnökei számára is ismerős lett volna.”

Kemp és a polgári veszélyhelyzetek kezelésével foglalkozó szakemberek számára Lancaster esete komoly figyelmeztetés volt. Ha egy város akár több napra is elveszíti az áramellátását, a modern, hálózatba kapcsolt társadalom működése gyorsan összeomolhat. Az ilyen jellegű katasztrófákra a „Black Sky” elnevezést használják.

A kritikus első 72 óra

Egy közelmúltbeli, az Egyesült Királyság ellenálló képességével foglalkozó csúcstalálkozón a résztvevők arra jutottak, hogy az országnak legalább 72 órán keresztül képesnek kell lennie átvészelni egy Black Sky eseményt.

A polgári veszélyhelyzetek kezelésével foglalkozó szakemberek körében gyakran elhangzik a következő mondat: „Kilenc étkezés választ el minket az anarchiától.” Ez a kijelentés arra a félelemre utal, hogy már három nap élelmiszer nélkül is elegendő lehet ahhoz, hogy egy válságos helyzet teljes káoszba forduljon. Ha egy átfogó áramszünet egyszerre bénítja meg az elektromos hálózatot, a vízellátást, az üzleteket és a kommunikációt, érthető, hogy a kormány arra ösztönzi az embereket: gondoskodjanak saját vésztartalékaikról.

A sokat emlegetett brit „Be Ready” (Légy felkészült!) kampány célja, hogy a lakosságot különböző lehetséges válsághelyzetekre készítse fel. A kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jelenleg nincs konkrét fenyegetés az ország elektromos hálózatával szemben. Ettől függetlenül a Black Sky forgatókönyve egyre inkább a felkészülési tervek részévé válik.

Egy súlyos vészhelyzet esetén a lakosságot arra kérhetik, hogy maradjon otthon, húzódjon biztonságba, és kapcsolja be az FM-rádióját – ahogyan azt a lancasteri lakosok közül is sokan tették. A BBC ezért saját Black Sky-vészforgatókönyvvel rendelkezik.

A BBC titkos vészhelyzeti rádióstúdiója

A BBC-nél csak kevesen ismerik a teljes vészhelyzeti terv részleteit, de az információk szerint mintegy száz munkatárs működtet majd egy külön erre a célra kialakított szükségstúdiót. A stúdió olyan biztonságos kommunikációs vonalakkal rendelkezik majd, amelyek nem függenek az internettől. Emellett elegendő üzemanyagot, vizet és élelmiszert halmoznak fel ahhoz, hogy legalább három napig utánpótlás nélkül is működőképes maradjon.

A rendkívüli szolgálat előre elkészített kormányzati tájékoztatókat sugároz majd. Ezeknek a szövegei már nyilvánosan is elérhetők a brit kormány honlapján. Az útmutatók többek között arra vonatkozóan adnak tanácsot, hogy naponta mennyi folyadékot kell fogyasztani, illetve hogyan lehet a keletkező szennyvizet és emberi ürüléket higiénikusan kezelni, ha a vécéöblítés nem működik.

A további információkat műholdas közvetítő járműveken keresztül juttatják majd el a hallgatókhoz. Az Egyesült Királyság kijelölt vészhelyzeti központjaiban újságírók dolgoznak majd, akik addig tudnak tudósítani, amíg a járművek dízelüzemű áramforrásai működőképesek.

A BBC adásait olyan rádióátjátszó tornyokon keresztül sugározzák majd, amelyek az internettől függetlenül működnek. Ezeket 5000 és 40 000 liter közötti dízelüzemanyag-tartályokkal szerelik fel, hogy generátoraik három napon keresztül biztosítani tudják az energiaellátást. Az FM-rádió működtetése ugyanis jelentős energiaigénnyel jár.

A kommunikáció fenntartására a munkatársak műholdas telefonokat használnak majd. Arra az esetre is kidolgoztak előre egyeztetett eljárásokat és találkozási pontokat, ha ezek a készülékek is működésképtelenné válnának.

De miért éppen az FM-rádió? Azért, mert szinte mindenhol fogható, és olyan helyzetekben is működőképes maradhat, amikor teljes áramszünet vagy súlyos kibertámadás bénítja meg a digitális infrastruktúrát.

A BBC egyik munkatársa szerint korábban még öt-hét napos működésre készültek. A Nemzeti Energiarendszer-üzemeltető (NESO) legfrissebb szakmai iránymutatása alapján azonban valószínűsíthető, hogy az áramszolgáltatás két-három napon belül helyreállítható.

Nem csak a világítás szűnik meg: a víz és a szennyvízelvezetés is veszélybe kerülhet

Az elektromos hálózat összeomlásától való félelem egyáltalán nem új keletű. Az utóbbi évek eseményei azonban ismét ráirányították a figyelmet a problémára. 2025 áprilisában például Spanyolország, Portugália és Délnyugat-Franciaország jelentős területein következett be tömeges áramszünet. Az ilyen események egyre világosabban megmutatják, milyen súlyos következményekkel járhat, ha egy modern társadalom alapvető rendszerei egyszerre válnak működésképtelenné.

Lord Harris, az Egyesült Királyság Nemzeti Felkészültségi Bizottságának elnöke szerint a lakosságnak meg kell értenie, hogy az áramszünet jóval többet jelent a világítás megszűnésénél.

„Nagy valószínűséggel a vízellátás is leáll, hiszen – hacsak valaki nem éppen egy víztározó alatt, a víz természetes folyásának irányában él – a víz továbbításához elektromos energiára van szükség”

– magyarázta.

A szennyvízelvezetés helyzete még súlyosabbá válhat. Ha nincs elegendő víz az öblítéshez és a szennyvíz továbbításához, a szennyeződések lerakódhatnak, elzáródásokat okozhatnak, majd a rendszer visszaduzzadhat. Ennek következtében a szennyvíz akár az utcákra és az épületekbe is visszaáramolhat.

Európa számos országában a kormányok rendszeresen figyelmeztetik a háztartásokat, hogy országos vészhelyzet esetére halmozzanak fel alapvető készleteket. Az Egyesült Királyság ezen a téren egyelőre lemaradásban van a lakossági tájékoztatás és felkészítés tekintetében.

Új technológiák a kommunikáció fenntartására

A brit kormány ugyanakkor már dolgozik olyan tartalékmegoldásokon, amelyek egy kiterjedt katasztrófa esetén is biztosíthatják a kommunikációt. Az egyik ilyen fejlesztés a nagy magasságban működő, úgynevezett HAPS-rendszer (High Altitude Pseudo-Satellites), vagyis a nagy magasságban üzemelő, műholdakat helyettesítő platformok alkalmazása.

A kormány 70 millió fontot fordít olyan repülőgépek fejlesztésére, amelyek az Egyesült Királyság felett körözve vészhelyzet esetén legalább egy héten keresztül képesek lehetnek biztosítani a mobiltelefonos és internetes kapcsolatot. Rico Chandra, a HAPS-technológiát fejlesztő Enduring Atmospheric Platforms programigazgatója szerint a földi hálózatok kiesésekor a műholdas rendszerek sem jelentenek minden esetben teljes értékű tartalékmegoldást.

A cél ezért olyan alternatív kommunikációs infrastruktúra létrehozása, amely a hagyományos rendszerek kiesése esetén is működőképes marad.

A hatékonyság ára: eltűnő tartalék rendszerek

A modern társadalom egyre összetettebbé és egyre inkább elektromos energiára épülővé vált. Minél több rendszer kapcsolódik azonban egymáshoz, annál súlyosabb következményekkel járhat, ha ezek közül akár csak egy is leáll.

Lord Harris szerint az elmúlt öt évtizedben a hatékonyság növelésére irányuló törekvések következtében számos tartalék- és vészhelyzeti rendszert felszámoltak. Ennek egyik példája a brit segélyszolgálatok új kommunikációs rendszere, amely a hagyományos rádiókapcsolatokat mobiltelefon-hálózati technológiával váltja fel.

Harris szerint ez komoly kockázatot jelenthet: ha a mobilhálózat leáll, az a mentőszolgálatok, a tűzoltóság és a rendőrség közötti kommunikációt is veszélyeztetheti.

A brit kormány ezzel szemben úgy véli, hogy a segélyszolgálatok modern 4G- és 5G-technológiára történő átállása ellenálló és megbízható megoldást jelent. A kabinetiroda közleménye szerint: „Az Egyesült Királyság a világ egyik legellenállóbb elektromos hálózatával rendelkezik, és a hálózat 75 éves története során még soha nem következett be teljes körű áramszünet.”

A felkészülés nem most kezdődött

A brit kormány katasztrófavédelmi és ellenálló képességet növelő törekvései nem új keletűek.

Oliver Dowden, az akkori miniszterelnök-helyettes 2024 májusában indította el az előző konzervatív kormány átfogó katasztrófavédelmi programját. A kezdeményezés bemutatását azonban háttérbe szorította, hogy Rishi Sunak ugyanazon a napon bejelentette az előrehozott parlamenti választásokat.

Két évvel később a legalább háromnapos önellátásra és válságállóságra vonatkozó felhívások csak még erőteljesebbé váltak.

Egy mérnök beszélt a brit televíziós és rádiós adótornyokról. Akkor még úgy tűnt, hogy ezek a digitális infrastruktúrától elszigetelt létesítmények inkább a rendszer gyenge pontjai közé tartoznak. A történtek fényében azonban éppen ez az elszigeteltség válhat az egyik legnagyobb előnyükké.

A régi technológiák jelenthetik a jövő biztonsági hálóját?

A katasztrófavédelmi felkészülés iránti növekvő érdeklődés különösen érdekes időszakban jelentkezik, hiszen éppen most szűnhetnek meg azok a technológiák, amelyek korábban megbízható tartalékmegoldást jelentettek. Az Egyesült Királyság régi, rézvezetékes vezetékes telefonhálózatát – amely áramszünet esetén is képes volt működni – 2027. január 31-én tervezik véglegesen lekapcsolni.

Az FM-rádió jövője szintén kormányzati felülvizsgálat alatt áll. A kormány álláspontja szerint a rézvezetékes telefonhálózat ugyan hasznos tartalékot jelentett áramszünetek idején, de mára megbízhatatlanná vált, és egyre nehezebb a javítása, karbantartása.

Roger Kemp azonban nem osztja ezt a véleményt. Amikor arról kérdezték, hogy az általa készített lancasteri jelentés hozzájárult-e az ország Black Sky eseményekre való felkészültségének javításához, a professzor hosszabb szünet után válaszolt.

„Ha valami, akkor inkább visszafelé haladtunk. A nyilvános telefonhálózat lekapcsolása szerintem azt mutatja, hogy egyáltalán nem gondolták végig, hogyan fogunk kommunikálni akkor, amikor már nincs áram.”

Egy figyelmeztető jel, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni

A cikk szerzője egy személyes élménnyel zárja beszámolóját. A szöveg írása közben, egy szombati napon egy órára félbe kellett szakítania a munkát, mert az utcáját váratlanul teljes sötétség borította be. Nála is elment az áram.

Előkereste a vészhelyzeti zseblámpáját, de annak elemeiből kifolyt a sav. A gyertyák valahol egy szekrény mélyén lapultak, a kézi hajtású rádióját pedig már azt sem tudta, hová tette. Az egész helyzet baljós előjelnek tűnt.

A történet talán legfontosabb tanulsága éppen ez: a modern infrastruktúra kényelme könnyen elhiteti velünk, hogy a legalapvetőbb szolgáltatások mindig rendelkezésre állnak. Egy komolyabb áramszünet azonban pillanatok alatt megmutathatja, mennyire függünk az elektromos hálózattól, az internettől és az egymással összekapcsolt rendszerektől.

A valódi felkészültség ezért nem pusztán azt jelenti, hogy van otthon néhány gyertya és egy zseblámpa. Azt is jelenti, hogy képesek vagyunk legalább néhány napig önállóan gondoskodni magunkról, miközben a megszokott infrastruktúra egy része vagy akár egésze elérhetetlenné válik.

Egy Black Sky esemény esetén ugyanis nem az a legnagyobb kérdés, hogy mikor gyulladnak ki újra a lámpák, hanem az, hogy addig hogyan működik tovább a társadalom.