A magyarok szabadsága is rámegy, ha orvoshoz vagy szerelőhöz kell jutni

A magyarok közel kétharmada szerint nehéz gyorsan, elfogadható áron megbízható szakembert találni, az egészségügyi ellátás megszervezése pedig szintén sok időt és pénzt emészt fel. A problémák nemcsak a mindennapokat nehezítik meg, hanem a munkából is kiesést okoznak: a megkérdezettek 47 százaléka legalább egy szabadnapot felhasznált az elmúlt évben azért, hogy ő vagy valamelyik családtagja orvosi ellátáshoz jusson.

Az egészségügyi ellátásért idővel és pénzzel fizetünk

A kutatás szerint a válaszadók 65 százalékával előfordult az elmúlt két évben, hogy egy egészségügyi problémának nem járt utána, vagy elhalasztotta a kivizsgálást. Ennek leggyakoribb oka a magánellátás magas ára volt, de sokan a hosszú várólisták vagy a megfelelő szakorvos hiánya miatt nem jutottak el vizsgálatra. Minden hatodik felnőttnek azzal is meggyűlt a baja, hogy egyszerűen nem tudta elérni a rendelőt vagy az orvost.

Akiknek sikerült szakorvoshoz jutniuk, azok több mint negyede egy hónapnál tovább várt a vizsgálatra, minden tizedik pedig három hónapnál is hosszabb ideig. Nem meglepő, hogy egyre többen fordulnak a magánellátáshoz: a felnőttek 45 százaléka költött erre az elmúlt 12 hónapban, 7 százalékuk pedig több mint 150 ezer forintot.

Hónapokig húzódhatnak az otthoni javítások

Nemcsak az egészségügyben, hanem a háztartásokban is komoly nehézséget jelent a megfelelő segítség megtalálása. A megkérdezettek 46 százalékánál van olyan meghibásodás vagy javításra váró hiba, amely hónapok óta megoldatlan, ezeknek csaknem egyharmada pedig már több mint egy éve vár a javításra.

A szakemberkeresés sokszor külön tortúra: a segítséget keresőknek mindössze harmada talált elsőre megfelelő mestert, 49 százalékuk több szakembert is megkeresett, 17 százalékuk pedig végül egyáltalán nem talált senkit. A rosszul elvégzett munka is gyakori probléma: azok közül, akiknek az elmúlt két évben javításra volt szükségük, 35 százalék tapasztalta, hogy a munkát később mással kellett kijavíttatnia. Az érintettek közel harmada több mint 150 ezer forintot költött a hibák helyrehozatalára.

Az autósok is sokszor magukra maradnak

Az autósok 53 százaléka akadt el vagy tapasztalt meghibásodást az elmúlt két évben. A legnagyobb bosszúságot a magas költségek, a segítségre való hosszú várakozás, illetve a megfelelő segítség elérésének nehézsége okozta. A segítséget kérők 9 százaléka több mint négy órát várt arra, hogy megérkezzen a segítség.

Baj esetén a legtöbben a saját szerelőjüket vagy egy családtagjukat, ismerősüket hívják, a biztosítók segélyvonalát viszont mindössze 3 százalék veszi igénybe.

Sokan nem ismerik a segítségnyújtás lehetőségeit

A kutatás arra is rámutatott, hogy az asszisztenciaszolgáltatásokban rejlő lehetőségekkel a lakosság jelentős része nincs tisztában. A felnőttek mindössze 17 százaléka tudja pontosan, mit jelent az assistance, további 36 százalékuk pedig többé-kevésbé ismeri a fogalmat.

A legtöbben az autómentést és az útközbeni segítségnyújtást kapcsolják hozzá, de kevesebben tudják, hogy ilyen szolgáltatás keretében külföldi betegség vagy baleset esetén is kérhető segítség, otthoni javításhoz szakember küldhető, sőt akár telefonos orvosi vagy jogi tanácsadás és szakorvosi időpont-szervezés is elérhető lehet.

Munkahelyi juttatásként is vonzó lenne

A felmérés szerint a munkavállalók körében jelentős igény mutatkozik az ilyen szolgáltatásokra. Ha választhatnának, 72 százalékuk magánegészségügyi ellátást és szakorvosi időpont-szervezést, 71 százalékuk pedig a családtagokra is kiterjedő egészségügyi támogatást venne igénybe. Az otthoni szakemberküldést a megkérdezettek 53 százaléka választaná.

A jelenlegi munkahelyi kínálat azonban elmarad ettől: az alkalmazottak 64 százaléka szerint munkahelyén nem érhető el egészségügyi, 72 százalékuk szerint autós, 74 százalékuk szerint pedig otthoni asszisztenciaszolgáltatás.

A Global Assistance képviselője szerint a legnagyobb segítséget sokszor nem maga a probléma megoldása, hanem a megfelelő szakember megtalálása jelenti. A szolgáltatások célja éppen az, hogy ezt a szervezési terhet levegyék az emberek válláról, akár orvosi időpontról, otthoni meghibásodásról vagy autós vészhelyzetről van szó.