Visszatérhet az EU-ba Nagy-Britannia?

A brit kormányfő a BBC-nek arról beszélt, hogy a jelenlegi brexitmegállapodás „több kárt okozott, mint hasznot”, ezért meg kell vizsgálni, „mi az, ami megvalósítható” a kapcsolatok helyreállítása érdekében.

Burnham kedden, a Munkáspárt konferenciáján már jelezte, hogy a későbbre halasztott, az év végén esedékes brit–uniós csúcstalálkozón szorosabb kapcsolatokat szeretne felvázolni az EU-val. A mostani kijelentései azonban ennél is tovább mennek: a miniszterelnök már az uniós tagság újbóli lehetőségét sem zárta ki.

A kérdés komoly politikai törésvonalat jelenthet a következő parlamenti választáson. A Konzervatív Párt azzal vádolja Burnhamet, hogy a brexit éveinek konfliktusait akarja újranyitni.

A brit kormányfő már a múlt héten sem zárta ki, hogy

a következő választáson olyan mandátum megszerzéséért kampányoljon, amely az EU-hoz való visszatérést célozná.

Ez éles fordulat ahhoz képest, amit még a Makerfield időközi választásán, parlamenti visszatérését megalapozó kampányban képviselt. Akkor azt ígérte, hogy nem akarja „újrajátszani” a brexit körüli vitákat, és kijelentette: nem javasolja, hogy az Egyesült Királyság fontolóra vegye az EU-hoz való újbóli csatlakozást.

Mostani kijelentései ugyanakkor minden eddiginél egyértelműbben arra utalnak, hogy Burnham szakíthat a Munkáspárt 2024-es választási programjával. A kiáltvány akkor még azt ígérte, hogy a párt „működőképessé teszi a brexitet”, miközben kizárta az EU vámuniójához vagy egységes piacához való visszatérést.

Három lehetséges irány

Burnham a BBC Radio 4 Today című műsorában azt mondta: nem szeretné, ha az EU-val fenntartott kapcsolat kérdése „a levegőben lógna”. Ehelyett világossá akarja tenni, „merre szeretnénk vinni Nagy-Britanniát a következő évtizedben”. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha az Egyesült Királyság újra csatlakozna az Európai Unióhoz, azt válaszolta: az „opciókat szeretné megvizsgálni”.

Burnham három fő irányt vázolt fel. Az ország maradhatna a jelenlegi kapcsolatban az EU-val, ha ezt tartják megfelelőnek. Meg lehetne vizsgálni George Osborne volt pénzügyminiszter javaslatát a vámunióhoz való közeledésről, illetve a Liberális Demokraták által szorgalmazott egységes piaci tagságot. Vagy – fogalmazott – „mehetünk végig az úton”, vagyis akár az EU teljes jogú tagságának visszaszerzése is szóba kerülhet.

„Világosan látszik, hogy vannak lehetőségek, amelyeket meg kell vizsgálni, és azt kell mérlegelnünk, mi az, ami megvalósítható, illetve mik az egyes lehetőségek előnyei és hátrányai” – mondta.

Európából üdvözölnék a brit visszatérést

Emmanuel Macron francia elnök Burnham kijelentéseire reagálva azt mondta, „nagyon jó hír” lenne, ha az Egyesült Királyság újra csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szintén azt mondta, hogy országa „tárt karokkal” fogadná vissza Nagy-Britanniát.

A brit Liberális Demokraták vezetője, Ed Davey szerint pártja már konkrét terveket tett le az asztalra a brit gazdaság élénkítésére, a védelem megerősítésére és az adók csökkentésére.

Ezek között szerepel az EU egységes piacához és vámuniójához való csatlakozás. Davey ugyanakkor azt mondta: „A beszéd olcsó. Burnhamnek abba kell hagynia a sok »talánt«, és már ma el kell kezdenie tárgyalni egy jobb megállapodásról Nagy-Britannia számára.”

A liberális demokraták Európáért felelős szóvivője, Al Pinkerton ugyanakkor már korábban jelezte, hogy jelenleg nincs napirenden az EU-hoz való visszatérés. Szerinte ha Nagy-Britannia ismét csatlakozni akarna, az országot lényegében új belépőként kezelnék. Pinkerton szerint ehhez a brit közvélemény tartós támogatására is szükség lenne, és Londonnak azt is bizonyítania kellene európai partnereinek, hogy Nagy-Britannia újbóli szorosabb integrációja számukra is előnyös.

A konzervatívok és a Reform UK támadja Burnhamet

A Reform UK alelnöke, Richard Tice azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy „a hátsó ajtón keresztül próbál visszajuttatni minket Brüsszelbe”. Tice szerint Burnham azt állítja, hogy a brexit több kárt okozott, mint hasznot, miközben szerinte valójában a Munkáspárt kormánya okoz károkat azzal, hogy nem képes növekedést elérni és kezelni a migrációt. A Reform UK politikusa hozzátette: pártja „soha nem hagyja ezt az árulást válasz nélkül”.

A keddi pártkongresszuson Burnham maga is a brexitet tette felelőssé azért, hogy az Egyesült Királyság elveszítette az ellenőrzést a bevándorlás és a gazdaság egyes területei felett. Azt mondta, nem tartja „elég jónak” a jelenlegi kapcsolatot az EU-val. A miniszterelnök azt ígérte a párt aktivistáinak, hogy az év későbbi részére átszervezett brit–uniós csúcstalálkozót felhasználja majd arra, hogy „különböző lehetőségeket” vázoljon fel Nagy-Britannia és Európa hosszú távú kapcsolatára.

Burnham egyúttal azt ígérte, hogy konszenzust próbál kialakítani arról, melyik irányban kellene továbblépni, de arról nem beszélt részletesen, hogyan mérnék ezt a konszenzust. A Konzervatív Párt alelnöke, Alex Burghart erre reagálva azt mondta: a Munkáspárt nem háríthatja a „katasztrofális gazdasági döntései” felelősségét egy több mint egy évtizeddel ezelőtti népszavazásra.

Szerinte a Munkáspárt már most is „a hátsó ajtón keresztül húzza vissza” az országot az Európai Unióba az úgynevezett uniós újrakezdéssel. A Zöld Párt vezetője, Zack Polanski ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy szerinte egyértelmű: a brexit gyengítette a brit gazdaságot, és megnehezítette az életet a vállalkozások és az emberek számára.

Polanski ugyanakkor azt kifogásolta, hogy Burnham a legfontosabb kereskedelmi partnerrel való kapcsolat rendezésére csak azt kínálja, hogy nyitva hagyja a lehetőségeket. A Zöld Párt szerint Nagy-Britanniának vissza kellene lépnie az EU vámuniójába, hogy megkezdje a brexit által okozott károk visszafordítását, és a párt továbbra is az EU teljes jogú tagságát tartja kívánatosnak.