Távoztak az utolsó brit és amerikai katonák Irakból, véget ért az Iszlám Állam elleni misszió

A mintegy száz brit katona távozását az észak-iraki Kurdisztáni Régió központjában, Erbílben az elmúlt hetekben hangolták össze az amerikai erők kivonulásával. Az Egyesült Államok katonái szintén szerdán hagyták el az országot.

A kivonulás annak a két évvel ezelőtt megkötött amerikai–iraki megállapodásnak az eredménye, amely szerint a külföldi csapatoknak szeptember végéig el kell hagyniuk Irakot.

A brit és amerikai erők 2014 óta állomásoztak Irakban az Iszlám Állam ellen létrehozott nemzetközi koalíció részeként. A dzsihadista szervezet területi vereségét Irakban már 2017-ben bejelentették, a koalíciós erők azonban ezt követően is az országban maradtak, hogy segítsék az IS újjáéledésének megakadályozását.

Irak átveszi a biztonság feletti teljes felelősséget

Ali al-Zaidi iraki miniszterelnök szerint a koalíciós misszió lezárása azt jelenti, hogy Irak „abba a szakaszba lép, amelyben teljes felelősséget vállal saját biztonságáért és stabilitásáért”. A kivonulást Irak négy, nemzeti ünneppé nyilvánított „Szuverenitás Nappal” is megünnepli.

A brit védelmi minisztérium szerint az elmúlt több mint egy évtizedben végrehajtott hadműveletek, kiképzések és kapacitásépítési programok hozzájárultak ahhoz, hogy az iraki biztonsági erők és a kurd pesmergák megakadályozzák az Iszlám Állam tartós területi jelenlétét az országban.

A minisztérium szerint ezzel a célkitűzések teljesültek, így Irak és nemzetközi partnerei új fejezetet nyithatnak, amelyben a hosszú távú biztonsági együttműködés már iraki vezetés mellett zajlik.

Sean Parnell, a Pentagon szóvivője szerint az erbíli koalíciós bázis elhagyása az Iszlám Államot Irakban legyőző katonai misszió sikeres lezárását jelenti. Hozzátette: az ország fennmaradó biztonsági problémáinak kezelése – köztük az IS maradványainak, illetve az Iránhoz kötődő, az iraki szuverenitást és a regionális stabilitást veszélyeztető milíciáknak a kezelése – mostantól az iraki kormány elsődleges feladata.

Az Iszlám Állam már csak korlátozott műveletekre képes

Egy friss ENSZ-jelentés szerint az iraki biztonsági erők folyamatos terrorellenes fellépése jelentősen visszaszorította az Iszlám Államot. A szervezetnek a jelentés szerint néhány száz harcosa maradhatott, akik már csak egyszerűbb műveletek végrehajtására képesek.

Az iraki kormánynak ugyanakkor nemcsak az IS maradványaival kell számolnia. További komoly kihívást jelentenek az Irán által támogatott milíciák.

A májusban hivatalba lépett Zaidi azt ígérte, hogy lefegyverzi ezeket a csoportokat, és minden fegyvert állami ellenőrzés alá von. Több nagy befolyású milícia azonban ellenáll a tervnek, és a külföldi katonai jelenlét megszűnésével tovább növelheti befolyását.

Az év elején kirobbant amerikai–izraeli háború Iránnal tovább növelte a feszültséget. A milíciák az erbíli légibázison állomásozó amerikai és brit erőket is támadták. Márciusban a Bagdadban állomásozó NATO-katonák százai hagyták el Irakot, ahogy a térségben fokozódott a feszültség.

Drónok és rakéták alatt működött az erbíli bázis

A BBC stábja áprilisban, az Egyesült Államok és Irán közötti törékeny tűzszünet idején járt az erbíli koalíciós bázison. A tudósítóknak egy RAF-szállítógéppel körözniük kellett a bázis felett, miközben a közelben drónokat indítottak.

Az Egyesült Államok Irán elleni bombázásának legsúlyosabb időszakában a bázist naponta akár 28 drónnal és rakétával is támadták.

Az utolsó brit katonák között ott szolgáló RAF Regiment lövészei a háború első hat hetében több mint száz drónt semmisítettek meg. A támadó eszközök jelentős részét iraki, Irán által támogatott milíciák indították.

A brit védelmi minisztérium a misszió szerdai lezárásakor méltatta azokat a brit katonákat, akik részt vettek az Iszlám Állam elleni műveletben. Közlésük szerint a brit erők több mint 111 ezer iraki biztonsági erő tagjának, köztük a félautonóm Kurdisztáni Régió több mint 21 ezer pesmergájának nyújtottak támogatást, kiképzést és segítséget.

A brit légierő több ezer bevetést hajtott végre, amelyek során több mint 2300 IS-célpontot támadtak. A brit légierő ugyanakkor várhatóan továbbra is repül majd a szomszédos Szíria felett, hogy megakadályozza az Iszlám Állam maradványainak újbóli megtelepedését.

Az Egyesült Államok sem vonul ki teljesen a térségből. A Pentagon szerint Washington továbbra is „célzott kiképzést és hírszerzési támogatást” biztosít iraki partnereinek. Az amerikai Középső Parancsnokság szerint a koalíció közös munkacsoportja továbbra is működik, immár Jordániából.

Az amerikai erők emellett folytatják az Iszlám Állam elleni műveleteiket Szíriában is, ahol az ENSZ becslése szerint akár 3000 IS-harcos lehet.

Harmadszor vonulnak ki Irakból

A mostani kivonulás már a harmadik alkalom, hogy brit és amerikai erők távoznak Irakból.

Az első alkalommal több tízezer amerikai és brit katona érkezett az országba 1991-ben, miután Szaddám Huszein iraki csapatai megszállták Kuvaitot.

A nyugati erők 2003-ban tértek vissza, amikor George W. Bush amerikai elnök elrendelte az Operation Iraqi Freedom hadműveletet. A cél Szaddám Huszein hatalmának megdöntése és a feltételezett tömegpusztító fegyverek megsemmisítése volt – ilyen fegyvereket azonban később nem találtak.

Az inváziót követően Irakot súlyos felekezeti erőszak és felkelés sújtotta. A konfliktus több tízezer ember életét követelte, köztük csaknem 4500 amerikai és 179 brit katona halt meg.

Az amerikai és brit erők 2011-ben hagyták el Irakot, ám három évvel később visszatértek, amikor az Iszlám Állam az ország jelentős részének elfoglalásával fenyegetett.

Most, több mint egy évtizeddel később, ismét kivonultak az országból.