Összezárt Európa: öt nagyhatalom képviseli az EU-t az ukrajnai béketárgyalásokon

Öt nagy tagállam és az uniós intézmények képviselik Európát

Bár a mesterséges intelligencia európai fejlesztése és az uniós technológiai önállóság erősítése állt volna a pénteki dublini informális EU-csúcstalálkozó középpontjában, a résztvevők idejük jelentős részét az ukrajnai háború jövőjével töltötték. A legfontosabb kérdés az volt, hogy ki képviselje az Európai Uniót az Oroszországgal folytatott esetleges béketárgyalásokon.

A vezetők végül megállapodtak abban, hogy az úgynevezett E5-ös formátum, vagyis Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Lengyelország nemzetbiztonsági tisztviselői, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács képviselői alkotják majd az európai tárgyalócsapatot.

António Costa, az Európai Tanács elnöke a találkozó után hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy Európa egységes csapatként, egyetlen hangon szólaljon meg. Arra is emlékeztetett, hogy Donald Trump amerikai elnök szintén két különmegbízottat, Steve Witkoffot és Jared Kushnert bízta meg a tárgyalások vezetésével.

A képviselet kérdése csak az utolsó pillanatban került a csúcstalálkozó napirendjére, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kérésére. Friedrich Merz német kancellár korábban egy szűkebb, német–francia–brit tárgyalócsoportot részesített volna előnyben, míg Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője úgy vélte, hogy neki kellene vezetnie az egyeztetéseket. Kallas ugyanakkor elismerte, hogy Oroszország nem szívesen látná őt a tárgyalóasztalnál, de hozzátette: arról Európának is joga van dönteni, hogy ki képviselje.

Merz figyelmeztetett: Európát ne hagyják ki a nagyhatalmi alkukból

A dublini tanácskozást különösen feszültté tette Donald Trump és Vlagyimir Putyin jövő hétre tervezett kínai találkozója. A két elnök a sencseni APEC-csúcstalálkozó margóján egyeztethet november 18–19-én, ami komoly aggodalmakat keltett az európai vezetőkben.

Többen attól tartanak, hogy Washington és Moszkva Európa, illetve Ukrajna feje felett állapodhat meg a kontinens biztonságát meghatározó kérdésekről. A félelmeket az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlították, amikor a nagyhatalmak Európa jövőjéről az érintett országok bevonása nélkül döntöttek.

Friedrich Merz egyértelmű üzenetet fogalmazott meg Washingtonnak: ne szülessenek váratlan megállapodások Európa háta mögött. A német kancellár arra kérte az amerikai kormányzatot, hogy továbbra is Európával és Ukrajnával közös álláspontot képviseljen, és működjön együtt a valódi béke megteremtésében.

Közben Vlagyimir Putyin jelezte, hogy elvileg nyitott lenne az európaiak részvételére a béketárgyalásokon. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban gyorsan pontosította az álláspontot: Európának előbb bizonyítania kell, hogy valóban kész hozzájárulni a békefolyamathoz.

Kaja Kallas ezt csapdának nevezte. Szerinte Moszkva feltételeinek elfogadása elterelné a figyelmet arról, hogy továbbra sincs tűzszünet Ukrajnában. Oroszország ugyanis olyan követeléseket is támasztott, mint a NATO visszavonulása az Oroszországgal szomszédos európai országokból, a szankciók feloldása, illetve a külföldi csapatok ukrajnai jelenlétének megtiltása.

Az európai technológiai önállóság is napirenden volt

A csúcstalálkozó eredeti célja az volt, hogy az uniós vezetők az európai értékekkel összeegyeztethető mesterségesintelligencia-fejlesztésről és a technológiai függőség csökkentéséről egyeztessenek. A résztvevők szerint Európának mérsékelnie kell az amerikai és kínai technológiai szolgáltatóktól való függését.

Emmanuel Macron francia elnök az X közösségi oldalon arról írt, hogy Európa függetlenségét nem lehet másokra kiszervezni, azt helyben kell felépíteni. Egyúttal bejelentette, hogy Franciaország és Hollandia december 2-án közösen rendezi meg a Tech Creators elnevezésű találkozót.

Arthur Mensch, a francia Mistral mesterségesintelligencia-vállalat vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai országok évente mintegy 260 milliárd eurót költenek külföldi technológiákra. Szerinte ennek egy részét európai infrastruktúrára, kutatásra és fejlesztésre kellene fordítani. Úgy vélte, hogy a kontinens rendelkezik a szükséges alapokkal, de gyorsabb döntéshozatalra, finanszírozásra és a tagállamok közötti szorosabb együttműködésre van szükség.

A technológiai kérdések azonban végül háttérbe szorultak az ukrajnai háború miatt. A vezetőknek ugyanis nemcsak Európa tárgyalási szerepéről, hanem Kijev következő hónapokban esedékes finanszírozásáról és a háború utáni európai biztonsági rendszer jövőjéről is dönteniük kell.