Új migrációs szigorítást sürget az Európai Néppárt

A javaslat lehetővé tenné, hogy az ilyen helyzetekben érkező migránsokat egyéni menedékjogi eljárás nélkül küldjék vissza. A terv komoly jogi és politikai vitát válthat ki, mivel a jelenlegi uniós szabályok szerint a menedékkérelmeket egyénileg kell megvizsgálni.

A párt a szeptember 28–29-i toulouse-i politikai közgyűlésén tárgyalja az erről szóló határozatot. Az EPP az EU legnagyobb politikai családja, ezért álláspontja jelentős hatással lehet a migrációs szabályozás további alakítására.

A Ceuta-válság után szigorítana az EPP

A javaslat közvetlen előzménye a spanyolországi Ceutában július végén kialakult migrációs válság. Az Európai Parlament adatai szerint július 29. és 31. között mintegy 80 ezer ember lépte át szabálytalanul a Marokkó és a spanyol exklávé közötti határt, szárazföldön és tengeren. Több százan Melillába is bejutottak. Az EP szeptemberben elfogadott határozata az esetet a migráció „instrumentalizálásaként”, illetve hibrid támadásként értékelte.

Az EPP szerint az ilyen helyzetek túlmutatnak a hagyományos migrációs válságokon. A párt azt szeretné, hogy az uniós jogban jelenjen meg egy olyan kiegészítő protokoll, amely „hibrid támadásként” azonosított esetekben lehetővé teszi a belépés megtagadását vagy a visszaküldést egyéni menedékjogi eljárás nélkül.

A javaslat nem előzmény nélküli. Lengyelország 2025 márciusa óta korlátozza a menedékkérelmek benyújtását a belarusz határon, arra hivatkozva, hogy Oroszország és Belarusz a migrációt az EU destabilizálására használja. Varsó most uniós szintre is kiterjesztené ezt a megközelítést.

Vita a menedékjog határairól

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szeptemberi évértékelő beszédében már bejelentette egy új európai vészhelyzeti mechanizmus tervét az irreguláris migráció kezelésére. A Ceutában történtek után több uniós tagállam is sürgette a szabályok módosítását. A belügyminiszterek szeptember végén Münchenben szintén a határvédelem megerősítéséről és a visszaküldések felgyorsításáról tárgyaltak.

A terv ellenzői ugyanakkor attól tartanak, hogy az egyéni eljárások felfüggesztése kollektív visszaküldésekhez vezethet. Emberi jogi szervezetek és baloldali európai parlamenti képviselők szerint ez veszélyeztetheti a menedékjog egyik alapelvét, a visszaküldés tilalmát, amely megakadályozza, hogy valakit olyan helyre küldjenek vissza, ahol üldöztetés, kínzás vagy más súlyos sérelem fenyegetheti.

Az EPP az elmúlt hónapokban már többször szigorúbb migrációs politikát sürgetett. Júniusban elfogadott határozatában arra kérte a Bizottságot, hogy az „instrumentalizálás” eseteiben, illetve bizonyos biztonságosnak minősített harmadik országok felől érkező irreguláris migráció esetén korlátozza a menedékjoghoz való hozzáférést.

A mostani kezdeményezés így egy szélesebb európai vita része: hogyan lehet egy uniós határt megvédeni, ha a migrációt egy harmadik ország politikai vagy biztonsági nyomásgyakorlásra használja, miközben az EU továbbra is fenntartja a nemzetközi és európai menedékjogi kötelezettségeit.