„A szüleim nem adtak kölcsön 10 ezer fontot, pedig a testvéremet segítették” – amikor a családban pénzügyi kedvencek vannak

A pénzügyi részrehajlás még felnőttkorban is féltékenységet és neheztelést okozhat a testvérek között. Egyes esetekben pedig akár komoly jogi vitákhoz is vezethet a szülők halála után. Szakértők szerint azonban vannak módszerek, amelyekkel csökkenthető az ilyen konfliktusok kialakulásának esélye.

John szerint a szülei mindig is támogatták öccsét, ám amikor nemrég szakított a párjával, megtagadták tőle a 10 ezer fontos kölcsönt, amelyet egy lakás megvásárlásához szükséges önerő kiegészítésére kért.  Pedig – állítása szerint – a család számára ez az összeg anyagilag könnyen előteremthető lett volna.

A szülők korábban segítettek John öccsének a lakásvásárláshoz szükséges önerő előteremtésében, és a megélhetési költségeit is támogatták. A 47 éves John – aki nem a valódi neve – úgy véli, gyerekkorában őt tartották a család tanulmányokban tehetségesebb gyermekének, ezért azt várták tőle, hogy anyagilag „álljon meg a saját lábán”. Öccsének, aki 42 évesen nehezebben boldogult az életben, ezzel szemben szerinte sokkal többet engedtek meg, és jobban „kényeztették”.

John szerint ez a részrehajlás azt az érzést alakította ki benne, hogy „mások szükségletei mindig fontosabbak az enyémeknél”. Úgy érzi, ez elszigetelte, és a baráti, valamint a romantikus kapcsolataira is hatással volt.

„Erős érzelmi jelentést hordoz”

Az olyan fórumokon, mint a Mumsnet és a Reddit, számos bejegyzés szól arról, hogy a szülők pénzügyi szempontból előnyben részesítik valamelyik gyermeküket. A gyakori panaszok között szerepel, hogy a felnőtt gyermekek életük során mennyi anyagi támogatást kaptak a szüleiktől, hogyan osztják fel közöttük az örökséget, illetve hogy valamelyik testvér többet tett-e a szülők támogatásáért, mint a többiek.

Dr. Fenia Christodoulidi, a Relate tanácsadó szolgálat munkatársa szerint a testvérek közötti pénzügyi konfliktusok ritkán szólnak kizárólag a pénzről. „A szülőktől kapott anyagi támogatás gyakran erős érzelmi jelentést hordoz. Egyes testvérek hajlamosak a támogatásban mutatkozó különbségeket a részrehajlás, az egyenlőtlen szeretet vagy az elismerés hiányának jeleként értelmezni” – mondja.

Hozzáteszi: még akkor is, ha a szülőknek „gyakorlati okuk” van arra, hogy gyermekeiket eltérő módon támogassák, ha ezt nem kommunikálják világosan, könnyen alakulhat ki félreértés és neheztelés. Ilyen gyakorlati ok lehet például, ha az egyik felnőtt gyermek lényegesen kevesebbet keres, betegséggel küzd, vagy a lakásárak emelkedése miatt több pénzre van szüksége ahhoz, hogy saját otthonhoz jusson.

„Ez soha nem okozott problémát”

Ellis, aki Londonban dolgozik a pénzügyi szektorban, a BBC-nek azt mondta, hogy ő és testvérei életük különböző szakaszaiban „eltérő mértékű támogatást kaptak” a szüleiktől, de ebből soha nem lett probléma.

Kolléganője, Tasha azonban – aki hét testvér közül a legfiatalabb – arról számolt be, hogy az ő családjában már voltak konfliktusok a feltételezett részrehajlás miatt. Tasha ennek ellenére úgy látja, hogy a szülei valójában mindannyiukkal ugyanúgy bánnak.

„Szerintem az emberek néha bizonytalanná vagy féltékennyé válnak, és ez teljesen normális” – mondja a 33 éves nő. Szerinte ilyenkor előfordulhat, hogy a testvérek egy időre nem beszélnek egymással, hogy feldolgozzák az érzéseiket, később azonban újra közelednek egymáshoz, és megbeszélik a problémát.

„A nyílt beszélgetések segíthetnek”

Christodoulidi szerint a pénzzel kapcsolatos sértettség és neheztelés csökkentésében sokat segíthetnek az „elvárásokról és a döntések mögött meghúzódó okokról folytatott nyílt beszélgetések”.

Ez azonban nem minden családban egyszerű. „A családomban tilos pénzről beszélni – legyen szó fizetésről, megtakarításokról vagy anyagi támogatásról” – mondja John.

„Valahányszor megpróbáltam beszélni az érzéseimről, a szüleim kitérő válaszokat adtak, ezért most már nem is próbálkozom.” John jelenleg úgy tervezi a pénzügyi jövőjét, hogy egyáltalán nem számít örökségre. Ugyanakkor arra számít, hogy ha a szülei megbetegszenek, vagy elveszítik a döntési képességüket, tőle várják majd, hogy segítsen nekik.

A testvérével ennek ellenére „nagyszerű a kapcsolata”, a szüleire azonban neheztel, amiért szerinte ők hozták létre a közöttük kialakult „egyensúlytalanságot”. Claire Webb, a Family Solutions Now ügyvédje és mediátora rendszeresen segít olyan testvéreknek, akik örökséggel vagy más pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos vitákba keverednek.

„Az egyik testvér például azzal érvelhet, hogy a másik korábban több pénzt kapott – mondjuk azért, hogy lakást vásároljon –, és a szülők annak idején azt mondták, hogy ezt majd figyelembe veszik a végrendeletben. Aztán a végrendeletben az szerepel, hogy »mindent egyenlő arányban kell megosztani«. Ilyenkor az egész korábbi igazságtalanságérzés újra felszínre kerül.”

A konfliktusok elkerülése érdekében Webb szerint a szülőknek még életükben egyértelműen közölniük kell gyermekeikkel, mit szeretnének, és milyen szempontok alapján hoznak pénzügyi döntéseket.

„Egy mélyen gyökerező családi kötelék”

Ha a testvérek között mégis komoly konfliktus alakul ki, Webb azt javasolja, hogy mielőtt jogi útra terelnék az ügyet, fontolják meg a mediációt. Ennek során egy képzett szakember segít a feleknek feltárni és rendezni a konfliktus okait.

A jó hír, hogy azok a testvérek, akik végül jogi útra terelik a vitát, az esetek többségében mégis békés megoldást találnak. „A legtöbbször van egy mélyen gyökerező családi kötelék. Ha sikerül feltárni, mi indította el a problémát, gyakran megtalálják a módját annak, hogy túljussanak rajta” – mondja Webb.

Tippek a testvérek közötti pénzügyi viták rendezéséhez

1. Ismerjük fel, mi húzódik a konfliktus mögött. A vita sokszor valójában nem a pénzről szól, hanem arról, hogy valaki mennyire érzi magát megbecsültnek, illetve igazságosan kezelve.

2. Ne feltételezzünk. Ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket testvérünk anyagi helyzetéről, és ne próbáljuk meg kitalálni, miért hoztak a szülők bizonyos pénzügyi döntéseket.

3. Beszéljünk nyíltan és tisztelettel. Fontos, hogy minden érintettnek legyen lehetősége elmondani, mit érez, és hogyan látja a helyzetet.

4. A szülők kommunikálják egyértelműen a szándékaikat. Különösen akkor fontos ez, ha gyakorlati okok miatt eltérő mértékben támogatják gyermekeiket.

5. Érdemes családi tanácsadást igénybe venni. Ha a beszélgetések újra és újra elakadnak, vagy túlságosan érzelmessé válnak, egy szakember segíthet a konfliktus rendezésében.

6. Öröklési vita esetén előbb jöhet a mediáció, mint a pereskedés. Mielőtt a testvérek jogi útra terelnék a konfliktust, érdemes megpróbálni közvetítő segítségével megegyezésre jutni.

7. A meghatalmazott személy kiválasztására is érdemes odafigyelni. A szülők jellemzően gyermekeiket bízzák meg azzal, hogy betegség vagy a döntési képesség elvesztése esetén segítsenek az egészségügyi ellátásukkal és pénzügyeikkel kapcsolatos ügyekben. Ha azonban fennáll a veszélye annak, hogy a testvérek emiatt összevesznek, a szülők más személyt – például ügyvédet – is kijelölhetnek erre a feladatra.

Nem mindig az egyenlőség jelenti az igazságosságot

A történetek azt mutatják, hogy a családon belüli pénzügyi támogatás könnyen túlmutat az összegeken. Ugyanaz a döntés, amelyet egy szülő praktikus segítségnek tekint, a másik gyermek számára akár annak bizonyítéka is lehet, hogy ő kevésbé fontos.

Éppen ezért nem feltétlenül az jelenti a legnagyobb problémát, ha a szülők nem pontosan ugyanannyit adnak minden gyermeküknek. Sokkal inkább az, ha a különbségek mögött meghúzódó okok kimondatlanok maradnak, és a testvéreknek kell saját maguknak értelmezniük a helyzetet.

A nyílt kommunikáció nem garantálja, hogy mindenki egyetért majd a szülők döntéseivel. Abban azonban segíthet, hogy a pénzügyi különbségekből ne évtizedekig tartó sértettség, testvérkonfliktus vagy későbbi öröklési vita alakuljon ki.