Életmód
Sok hit, egy bolygó – vallások párbeszéde a Föld jövőjéről
Lehet-e a vallásoknak és a tudománynak közös válasza a környezeti válságra? Ferenc pápa üzenete nyomán a természet védelméről, az emberi felelősségről és a fenntartható jövőről folyt párbeszéd a Szcientológia Egyház budapesti rendezvényén.
Tizenkettedik alkalommal rendezte meg vallásközi párbeszédét a Szcientológia Egyház a tolerancia világnapja alkalmából, ezúttal a környezetvédelem és a fenntarthatóság kérdéseinek szentelve a találkozót. A Váci úti központ kápolnájában a katolikus, a muszlim és a buddhista közösségek, valamint a tudományos élet képviselői kaptak lehetőséget arra, hogy különböző nézőpontokból közelítsenek meg egy mindannyiunkat érintő kérdést: hogyan őrizhetjük meg bolygónkat a következő generációk számára?
Az esemény kiindulópontja A levél: Üzenet a Földünkért (The Letter: A Message for our Earth) című, 2022-ben bemutatott dokumentumfilm volt, amely Ferenc pápa 2015-ben kiadott Laudato si’ (Áldott légy!) című pápai körlevelének gondolatait dolgozza fel.
A dokumentumfilm négy különböző nézőpontból mutatta be az ökológiai válság emberi és természeti következményeit. Egy szenegáli fiatal a környezeti változások és a szegénység összefüggéseiről beszélt, egy brazíliai őslakos vezető az Amazonas erdeinek pusztulására hívta fel a figyelmet, egy indiai fiatal aktivista a következő nemzedékek jövőjéért emelt szót, míg két amerikai tudós a korallzátonyok és a tengeri élővilág veszélyeztetettségét mutatta be.
A szereplők a Vatikánban személyesen találkoztak Ferenc pápával, aki nem csupán a klímaváltozásról, hanem az emberiség egészének felelősségéről is beszélt. A film egyik központi gondolata az volt, hogy a környezeti válság, a természet pusztítása és az emberi közösségek kiszolgáltatottsága valójában ugyanannak a problémának különböző megnyilvánulásai.
A vetítést követő kerekasztal-beszélgetésen a meghívottak saját szakterületük, illetve vallási meggyőződésük szempontjából kapcsolódtak a film üzenetéhez.
A katolikus kánonjogász professzor Ferenc pápa döntésének hátterét vizsgálta: miért éppen a szegények, az őslakosok, a fiatalok és a természet képviselőit választotta a párbeszéd résztvevőinek? Milyen mélyebb erkölcsi és társadalmi üzenetet hordoz, hogy éppen azok kapnak hangot, akik a környezeti pusztítás következményeit gyakran a legközvetlenebbül tapasztalják?
A környezeti kérdésekkel foglalkozó kutató a tudomány nézőpontját képviselte. Válasza a globális felmelegedésnél szélesebb összefüggésekre is kiterjedt, mivel a környezeti problémák megoldásához nem elegendő csupán a technológiai fejlődés, hanem alapvető szemléletváltásra is szükség van.
Muszlimok, buddhisták
A muszlim közösség képviselőjéhez a film egyik szenegáli szereplőjének kijelentése kapcsolódott, miszerint az iszlám a környezet védelmét tanítja, nem pedig annak pusztítását. A felvetés lehetőséget adott az iszlám vallás természetvédelmi tanításainak bővebb bemutatására.
A buddhista tanító a természet és az élővilág harmóniájának kérdését fejtette ki bővebben. A buddhista hagyomány együttérzésre, tudatosságra és az élet tiszteletére épülő szemlélete szelíd nézőpontot kínált a környezetünkhöz fűződő kapcsolatunk mélyebb megértéséhez. A kerekasztal közös kérdései a vallási tanításokon túl a modern társadalom működését is érintették.
Ferenc pápa a filmben Bábel tornyának történetén keresztül figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági teljesítmény hajszolása közben könnyen háttérbe szorulhat az emberi élet és a természet tisztelete.
Ennek nyomán a résztvevők azt is megvitatták, hogy létezhet-e etikus, önmérsékletre épülő és fenntartható gazdaság, valamint hogyan egyeztethető össze a fejlődés az erőforrások felelős felhasználásával, és milyen szerepet játszhatnak ebben az erkölcsi értékek?
Az esemény házigazdája, Miklovicz Attila rámutatott, hogy a L. Ron Hubbard tanítása is a nagyobb személyes felelősségünket hangsúlyozza az élő környezet és a fizikai környezet fenntartása irányában.
A Vallásközi Párbeszéd újabb állomása arra hívta fel a figyelmet, hogy Ferenc pápa üzenete több mint egy évtized elteltével is aktuális: a környezeti válság nem csupán technológiai megoldásokat, hanem közös emberi felelősségvállalást is kíván.
A Föld megóvásához nem szükséges, hogy mindenki ugyanabban higgyen. Az viszont igen, hogy felismerjük: közös otthonunk jövőjéért mindannyian felelősek vagyunk.