Tudomány

Kiderülhet, hogyan lehet eltéríteni a Föld felé tartó gyilkos aszteroidákat

Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera nevű űrszondája megérkezett a Didymos aszteroidarendszerhez, ahol a NASA 2022-es történelmi kísérletének eredményeit vizsgálja. Az űreszköz különleges, téglalap alakú pályákon mozog, hogy feltárja, miként változott meg egy aszteroida a szándékos becsapódás következtében. A kutatás kulcsfontosságú lehet a Földet fenyegető égitestek elleni védekezésben.

Szokatlan pályán kering az aszteroidák körül

A nagyjából személyautó méretű Hera jelenleg 25–30 kilométeres távolságban mozog a Didymos kettős aszteroidarendszertől. Első feladata, hogy átfogó képet alkosson a két égitest állapotáról, különös tekintettel a kisebbikre, a mindössze 151 méter átmérőjű Dimorphosra.

Az űrszonda navigációja komoly kihívást jelent, mivel az aszteroidák gravitációs vonzása rendkívül gyenge. A mintegy 780 méter széles Didymos gravitációja körülbelül negyvenezerszer, míg a Dimorphosé kétszázezerszer gyengébb a földinél. Emiatt a hagyományos, kör alakú pályán történő keringés nem igazán működne.

A Hera ezért a két égitest közös tömegközéppontja körül mozog, mindössze másodpercenként 12 centiméteres sebességgel. Pályája inkább egy téglalapra hasonlít: három-, illetve négynaponta hajtóműveket indít, és 90 fokos irányváltoztatásokat végez. A különleges manőverek azt is biztosítják, hogy egy esetleges hajtóműhiba esetén az űrszonda inkább eltávolodjon az aszteroidáktól, ne pedig nekik ütközzön.

A NASA történelmi becsapódásának következményeit vizsgálják

A küldetés legfontosabb célja annak feltárása, hogy pontosan mi történt 2022. szeptember 26-án, amikor a NASA DART nevű űrszondája szándékosan nekicsapódott a Dimorphosnak. A 580 kilogrammos eszköz másodpercenként mintegy 6,1 kilométeres sebességgel találta el az aszteroidát, hatalmas törmelékfelhőt létrehozva.

A kísérlet sikeres volt: a becsapódás következtében a Dimorphos Didymos körüli keringési ideje körülbelül 33 perccel rövidült. Ezzel először bizonyították, hogy egy ember által irányított űreszköz képes megváltoztatni egy aszteroida mozgását.

A tudósok azonban még mindig nem tudják pontosan, milyen fizikai változásokat okozott az ütközés. Nem világos például, hogy egy hatalmas kráter keletkezett-e, vagy a becsapódás az egész égitest alakját megváltoztatta. Az aszteroida összetételéről, belső szerkezetéről és tömegéről is pontosabb adatokra van szükség.

A kutatók számára különösen érdekes, hogy a DART a számítógépes modellek előrejelzéseinél nagyobb mértékben változtatta meg a Dimorphos mozgását. A Hera mérései segíthetnek megérteni, miért bizonyult ennyire hatékonynak az ütközés.

Közelebb merészkedik, két kisebb szondát is útnak indít

Az ESA tervei szerint a Hera a következő vizsgálati szakaszban jóval közelebb kerül a két aszteroidához. A téglalap alakú pályákat összetettebb, nyolcashoz vagy csokornyakkendőhöz hasonló pályák váltják fel, amelyekkel már mintegy 20 kilométeres távolságból is megfigyelheti az égitesteket.

A küldetés során az űrszonda két apró, cipősdoboz méretű CubeSatot is kibocsát, amelyek még közelebbről vizsgálják majd a Dimorphost. A későbbi műveletek között a leszállási kísérletek is szerepelnek.

A Hera irányítása a németországi Darmstadtban működő ESOC központból történik. Bár az űrszonda jelenleg mintegy 196,5 millió kilométerre van a Földtől, az irányítóközpont naponta körülbelül nyolc órán keresztül tartja vele a kapcsolatot. Ehhez Argentínában, Spanyolországban és Ausztráliában működő, 35 méter átmérőjű mélyűri antennákat használnak.

A küldetés eredményei túlmutatnak egyetlen aszteroida vizsgálatán. Ha a tudósok pontosan megértik, hogyan reagálnak a különböző összetételű és szerkezetű égitestek egy nagy sebességű becsapódásra, a jövőben megbízhatóbban tervezhetik meg az esetleges eltérítő küldetéseket.

A módszer, amelyet kinetikus becsapódásnak neveznek, egy napon akár a Föld felé tartó veszélyes aszteroidák pályájának módosítására is alkalmas lehet. A Hera tehát nem csupán egy korábbi űrkísérlet eredményeit ellenőrzi: hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberiség felkészültebben nézzen szembe egy esetleges kozmikus fenyegetéssel.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.