Tudomány
Magyarország és Közép-Európa is kiszárad: súlyosbodik az aszály és nő a tűzveszély
Egyre súlyosabb aszályhelyzet alakult ki Közép-Európában, miközben a visszatérő hőhullámok tovább szárítják a talajt és a növényzetet. Az Európai Unió Kopernikusz programjának friss adatai szerint Magyarország a kontinens azon térségei közé tartozik, ahol már komoly figyelmeztető jelek mutatkoznak.
A tartós csapadékhiány a folyók vízszintjét, a mezőgazdaságot és az erdőtüzek kockázatát is egyre inkább befolyásolja.
Magyarország is az aszály sújtotta térségek között
Az Európai Aszálymegfigyelő Központ július végi adatai alapján az Európai Unió és az Egyesült Királyság területének mintegy fele valamilyen szintű aszállyal érintett. A leginkább veszélyeztetett térségek között Franciaország, Németország és Románia mellett Magyarország is szerepel.
Közép-Európában különösen jelentős a csapadékhiány. A térség talajnedvessége sok helyen a megszokottnál jóval alacsonyabb, miközben a tartós hőség miatt a növényzet egyre nagyobb vízhiánnyal küzd. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az Alpok térségében és Közép-Európa több részén is jelentős csapadékdeficit alakult ki.
A szárazság nemcsak a termőföldeket érinti. A Duna vízszintje kritikus szintre süllyedt, ami Magyarországon és Romániában is nehezíti a hajózást, a vízellátást és a mezőgazdasági tevékenységet. A Rajna, valamint több közép-európai folyó vízhozama szintén rendkívül alacsony.
A 2026. július végi, valamint a 2022-es és 2018-as összesített aszálymutató, amely a csapadékra, a talajnedvességre és a növényzet állapotára vonatkozó adatokat integrálja. KATTINSON a képre a nagyításért.
A mezőgazdaság és a természet is megsínyli a hőséget
A tartós hőség és a csapadékhiány már a növényzet állapotán is érzékelhető. A Kopernikusz adatai szerint Magyarországon, Közép-Európa több térségében, valamint Nyugat-Romániában romló vegetációs állapotokat mérnek. A szárazság különösen a tavaszi és nyári növények fejlődését korlátozza.
Az Európai Bizottság JRC előrejelzése szerint az uniós terméskilátások összességében továbbra is valamivel meghaladják az elmúlt öt év átlagát, de elmaradnak a tavalyi eredményektől. Az előző hónaphoz képest a téli növényekre vonatkozó becslések 1–4 százalékkal romlottak, míg a gabonakukorica és a napraforgó esetében 6–7 százalékos visszaesést jeleznek.
A kiszáradt talaj és a magas hőmérséklet az erdőtüzek veszélyét is növeli. Bár 2026-ban a legsúlyosabb tüzek eddig elsősorban Dél-Európában pusztítottak, a tűzveszély egyre kevésbé korlátozódik a mediterrán térségre. Közép- és Észak-Európában, így Németországban és az Egyesült Királyságban is komoly tüzek alakultak ki.
Továbbra is meleg és száraz idő jöhet
A helyzetet nehezíti, hogy a következő hetekre sem várható tartós fordulat. A Copernicus előrejelzései szerint Közép- és Nyugat-Európa nagy részén július és szeptember között a szokásosnál szárazabb időjárás valószínű, augusztusban pedig továbbra is jelentős a hőhullámok kockázata.
A vízhiány az energiaellátásra is hatással lehet. A rendkívül alacsony folyóvízhozamok csökkenthetik a vízerőművek termelését, miközben a hűtővíz hiánya a nukleáris erőművek működését is korlátozhatja. A Duna alacsony vízállása pedig a magyarországi folyami szállítást is veszélyezteti.
Európa egészében augusztus 5-ig több mint 505 ezer hektár égett le, (Kb. 10 budapestnyi terület) ami már meghaladja a 2025 azonos időszakában mért 379 ezer hektárt. A szárazság, a hőség és az erős szél együttese miatt Magyarországon és Közép-Európában is fokozott figyelemre lesz szükség a nyár hátralévő részében.
A mostani helyzet egyre világosabban mutatja, hogy az aszály már nem kizárólag a mediterrán országok problémája: Közép-Európa és Magyarország is egyre inkább a tartós vízhiány és a szélsőséges hőség által veszélyeztetett térséggé válik.
Az eredeti cikk itt olvasható.