Trump tábornoka már a kiutat keresi az Irán elleni háborúból

A CNN-nek nyilatkozó források szerint ugyanis a további katonai eszkaláció komoly kockázatokkal járhat, miközben a légierő önmagában aligha képes elérni az amerikai elnök háborús céljait.

„Caine kiutat keres”

– fogalmazott az egyik, az ügyet ismerő forrás a CNN-nek.

A tábornok állítólag több magas rangú kormányzati vezetővel, köztük John Ratcliffe CIA-igazgatóval, Marco Rubio külügyminiszterrel és JD Vance alelnökkel is megvitatta az eszkaláció veszélyeit. A cél az lehetett, hogy az elnökkel folytatott egyeztetések előtt közös álláspontra jussanak, és világossá tegyék: még a szárazföldi csapatok bevetése nélkül is korlátozottak az Egyesült Államok lehetőségei.

„A légierőnek is vannak korlátai”

A háború közel hat hónapja tart, és Washington eredeti célkitűzései ellenére Irán továbbra sem kényszerült olyan megállapodásra, amely megfelelne Trump elképzeléseinek. Az amerikai elnök elsősorban légicsapásokkal akarja rákényszeríteni Teheránt az engedményekre, miközben továbbra is ellenzi az amerikai szárazföldi erők nagy léptékű bevetését.

Caine és több más vezető tisztségviselő azonban úgy látja, hogy a pusztán légi hadviselés nem feltétlenül elegendő. A tábornok egy korábbi kongresszusi meghallgatáson maga is arra figyelmeztetett: „a légierőnek megvannak a korlátai”.

A katonai vezetés különösen óvatosan kezelte a július végére tervezett újabb, minden korábbinál nagyobb amerikai támadást. A források szerint Caine és több kormányzati tisztségviselő aggódott az eszkaláció várható következményei miatt. Trump végül a közel-keleti szövetségesek figyelmeztetése után visszalépett a művelettől. Az arab országok attól tartottak, hogy Irán megtorló csapásokat mérhet energetikai infrastruktúrájukra.

A készletek is egyre nagyobb problémát jelentenek. Az amerikai hadsereg jelentős mennyiségű precíziós fegyvert és légvédelmi rakétát használt fel a konfliktusban, és katonai források szerint egyes kulcsfontosságú lőszerek készletei veszélyesen alacsony szintre süllyedtek.

Újabb csapások helyett diplomáciai kiút?

Trump többször fenyegetőzött az iráni energetikai infrastruktúra megtámadásával. A katonai vezetés egy része azonban úgy véli, hogy egy ilyen lépés nem feltétlenül kényszerítené térdre Teheránt, ellenben szinte biztosan iráni megtorlást váltana ki a Perzsa-öböl menti országok energetikai létesítményei ellen.

Hasonló aggályok merültek fel az iráni hidak és erőművek megtámadásával kapcsolatban is. A források szerint ezek a célpontok látványosabbak lennének, de nem biztos, hogy közelebb vinnék Washingtont a háború lezárásához.

Caine ezért kényes egyensúlyra törekszik. Miközben a nyilvánosság előtt és Trumpnak is hangsúlyozza, hogy az amerikai hadsereg képes súlyos károkat okozni Iránnak, a háttérben sokkal határozottabban beszél a katonai lehetőségek korlátairól.

Egy forrás szerint Caine ezzel elsősorban a hadsereget próbálja megvédeni egy olyan konfliktustól, amely egyre nehezebben kontrollálható.

Már a háború előtt figyelmeztettek a fegyverkészletekre

A problémák egy része nem érte váratlanul az amerikai vezetést. Caine és más katonai vezetők már a háború előtt figyelmeztették Trumpot arra, hogy egy elhúzódó konfliktus komoly terhet róhat az amerikai fegyverkészletekre, különösen azok utánpótlására, amelyeket Izrael és Ukrajna támogatására is használnak.

Mostanra a Pentagon és az amerikai Középső Parancsnokság újraértékeli a háborús stratégiát. A CENTCOM egyik magas rangú tisztviselője nemrég szokatlan módon új, kreatív ötleteket kért a katonáktól arra, hogyan lehetne további nyomást gyakorolni Iránra.

A források szerint már önmagában az is sokatmondó, hogy hat hónappal a háború kezdete után keresnek új megoldásokat. „Nehéz helyzet, amikor ezeket a lehetőségeket már a háború közepén kell keresni, nem pedig előtte” – mondta egy, a tervezést ismerő forrás.

Trump számára is kell egy „győzelem”

Caine már a konfliktus előtt is figyelmeztette a döntéshozókat egy nagyszabású iráni hadművelet kockázataira, köztük annak összetettségére és az amerikai veszteségek lehetőségére. Trump ennek ellenére korábban éppen Caine-re hivatkozva állította, hogy az Irán elleni háború könnyen megnyerhető lesz.

Most azonban egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok miként tudja lezárni a konfliktust. A Pentagonban léteznek olyan forgatókönyvek is, amelyek szárazföldi csapatok nagyszabású bevetésével számolnak. Ezek azonban több ezer amerikai katona életét veszélyeztethetik, és a Trump-kormányzatban jelenleg nincs komoly támogatás egy ilyen lépéshez.

Így egyre inkább az lehet a cél, hogy Washington olyan kompromisszumot találjon, amelyet Trump politikai győzelemként tud bemutatni az amerikai közvéleménynek, miközben lehetőséget teremt a diplomáciai rendezésre.

Ennek egyik első lépése lehet a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról szóló megállapodás. A kérdés már nem pusztán az, hogy az Egyesült Államok képes-e újabb csapásokat mérni Iránra, hanem az is, hogy hogyan tud kiszállni a háborúból úgy, hogy Trump azt győzelemként adhassa el.