Nem az AI-modellek fejlesztői lehetnek a mesterséges intelligencia legnagyobb nyertesei Európában

A német SAP, a francia Capgemini és Sopra Steria, valamint a felhőszolgáltató OVHcloud egyaránt erősödő keresletről, gyorsuló növekedésről vagy javuló üzleti kilátásokról számolt be. Közös bennük, hogy nem saját nagy nyelvi modellekkel versenyeznek az OpenAI vagy az Anthropic ellen, hanem abban segítik ügyfeleiket, hogy a mesterséges intelligenciát a mindennapi működés részévé tegyék.

A valódi kihívás nem az AI elérése, hanem a használata

A vállalatok többsége ma már viszonylag könnyen hozzáfér a legfejlettebb AI-modellekhez. Az igazi nehézséget az jelenti, hogy ezeket a rendszereket össze kell kapcsolni a sokszor évtizedek alatt felépített vállalati informatikai környezettel.

A nagy szervezetek jellemzően nem egyetlen AI-modellt használnak majd minden feladatra. Az egyes alkalmazások teljesítmény, biztonsági vagy szabályozási szempontok alapján eltérő modelleket igényelhetnek. Emiatt a verseny egyre kevésbé arról szól, melyik modell a legjobb, hanem arról, hogy melyik vállalat képes az AI-t zökkenőmentesen beilleszteni a meglévő üzleti folyamatokba.

Az UBS elemzői szerint az AI-alkalmazások jelentik a következő nagy csatateret, és ezen a területen keletkezhet a legtöbb üzleti érték.

Ez kedvez azoknak az európai szoftver-, tanácsadó- és infrastruktúra-szolgáltatóknak, amelyek már jóval a generatív mesterséges intelligencia megjelenése előtt is összetett vállalati rendszerek integrációjával foglalkoztak.

Régi rendszerek, új technológia

A legtöbb nagyvállalat informatikai rendszere nem a nulláról épül. A mesterséges intelligenciának együtt kell működnie régi vállalatirányítási szoftverekkel, széttagolt adatbázisokkal, egyedi fejlesztésű alkalmazásokkal, miközben meg kell felelnie egyre szigorúbb adatkezelési és megfelelőségi követelményeknek is.

Az AI-rendszereknek valós időben kell hozzáférniük a vállalati adatokhoz, tiszteletben kell tartaniuk a jogosultsági rendszereket, biztosítaniuk kell az auditálhatóságot, és illeszkedniük kell a dolgozók megszokott munkafolyamataihoz.

Éppen ez a komplexitás vált az AI vállalati terjedésének egyik legnagyobb akadályává.

A Boston Consulting Group szerint a mesterséges intelligencia bevezetése gyorsabban halad, mint amilyen ütemben a vállalatok képesek azt megfelelően menedzselni. A felmérés szerint a befektetők több mint 70 százaléka aggódik amiatt, hogy a cégek rendelkeznek-e a sikeres AI-alkalmazáshoz szükséges technológiai és működési képességekkel.

Az integráció lett az új üzlet

Ahogy a vállalatok túllépnek a kísérleti projekteken, egyre nagyobb összegeket költenek az AI-rendszerek integrációjára, az adatkezelésre és az irányítási (governance) megoldások kiépítésére.

A SAP felhőalapú megrendelésállománya árfolyamszűrten 26 százalékkal, 22,9 milliárd euróra nőtt. Az ügyfelek folyamatosan költöztetik pénzügyi, beszerzési, ellátásilánc- és humánerőforrás-rendszereiket a vállalat felhőplatformjára, amely egyre inkább a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjává válik.

A vállalat nemrég felvásárolta az adatintegrációval foglalkozó Dremiót, valamint az AI-fejlesztéseiről ismert Prior Labst is, ami jól mutatja, hogy az adatok hozzáférhetősége kulcsszerepet kap a vállalati AI-megoldásokban.

A Capgemini éves növekedési előrejelzését is felfelé módosította, miután megrendelései 9,2 százalékkal emelkedtek. A Sopra Steria szintén javította kilátásait, organikus növekedése pedig 5,3 százalékra gyorsult.

Mindkét vállalat elsősorban abból profitál, hogy ügyfeleiknek segítenek az AI-modellek munkafolyamatokba illesztésében, az adatvagyon kezelésében és a szükséges irányítási rendszerek kialakításában.

Ez különösen olyan erősen szabályozott ágazatokban értékes, mint a védelmi ipar, a repülőgépipar, az egészségügy vagy a kritikus infrastruktúrák működtetése.

Felértékelődhetnek az európai szolgáltatók

Egy másik trend szintén az európai technológiai szereplőknek kedvez: egyre több vállalat szeretné maga kézben tartani AI-rendszereit és az azok által kezelt adatokat.

Arthur Sadoun, a Publicis vezérigazgatója szerint ügyfeleik egyre gyakrabban kérik, hogy a fejlett AI-modellek olyan környezetben működjenek, ahol az adatok és az infrastruktúra feletti ellenőrzés teljes egészében náluk marad.

Ez különösen fontos a védelmi iparban, a repülőgépiparban és más kritikus infrastruktúrák esetében, ahol a szuverenitási, biztonsági és jogszabályi megfelelési szempontok kiemelt jelentőségűek.

Ezt a tendenciát jól példázza, hogy az Airbus érzékeny ipari és védelmi alkalmazásokhoz a francia Iliad csoport tulajdonában lévő Scaleway felhőplatformját választotta, miközben AI-megoldásait a francia Mistrallal közösen fejleszti. A vállalat tervei szerint 2028 végére mintegy 70 kritikus alkalmazás fut majd ezen az infrastruktúrán.

Az OVH cloud harmadik negyedévében a nyilvános felhőszolgáltatásokból származó árbevétele 20,2 százalékkal nőtt. Ez arra utal, hogy az európai irányítás alatt álló AI-infrastruktúra iránti kereslet már üzletileg is érezhetővé vált, különösen azok körében, akik el szeretnék kerülni az olyan extraterritoriális jogszabályok hatását, mint az amerikai Cloud Act.

Még korai lenne győztest hirdetni

Az európai technológiai vállalatoknak továbbra is bizonyítaniuk kell, hogy az AI által hajtott kereslet hosszabb távon is fenntartható, és a nyereségességük nem sérül az alacsonyabb hozzáadott értékű tanácsadási és szoftverfejlesztési feladatok automatizálódása miatt.

A mostani eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia üzleti nyertesei nem feltétlenül azok lesznek, akik magukat az AI-modelleket fejlesztik. Legalább ennyire fontos szerep juthat azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek ezeket a technológiákat a világ legnagyobb szervezeteinek mindennapi működésébe integrálni.