Belföld
Látványosan romlott az akadémiai szabadság a világban – Magyarország helyzete is aggasztó
A világ országainak kétharmadában romlott az akadémiai szabadság az elmúlt tíz évben – derül ki a V-Dem Intézet Academic Freedom Indexének adataiból. Bár a legnagyobb visszaesést olyan országok szenvedték el, mint Nicaragua, Mianmar vagy Afganisztán, Magyarország helyzete sem kedvező: az ország az elmúlt évtizedben közel a felére veszítette akadémiai szabadságának értékét, és ma már az Egyesült Államok mögött áll a rangsorban.
A lista élén Nicaragua áll, ahol 2015 és 2025 között 95 százalékkal zuhant az index. A Daniel Ortega vezette kormány több, a rendszerkritikus tiltakozásokhoz kötődő egyetemet bezáratott vagy megfosztott jogi státuszától. Mianmarban a katonai puccs, Afganisztánban pedig a tálib hatalomátvétel vezetett drámai, 94, illetve 83 százalékos visszaeséshez. Jelentős romlást mértek El Salvadorban, Törökországban, Indiában és Hongkongban is.
Magyarországon is meredek a lejtő
A V-Dem adatai szerint Magyarország akadémiai szabadságindexe 2015-ben még 0,52 pont volt, 2025-re azonban 0,30-ra csökkent, ami mintegy 42 százalékos visszaesést jelent. Ezzel Magyarország ugyan nem tartozik a világ 30 legnagyobb visszaesést elszenvedő országa közé, de az európai országok között továbbra is a gyengébben teljesítők közé sorolható. Lényeges, az adatok még a Fidesz-kormány alatt készültek, az új kormányzat jelentős lépéskettett az Akadémia függetlenségének visszaállításáért.
A mutató azt méri, hogy az egyetemek és kutatók mennyire kutathatnak, taníthatnak és publikálhatnak politikai beavatkozástól mentesen. A V-Dem szerint az akadémiai szabadság az elmúlt évtizedben a világ országainak 67 százalékában romlott, miközben javulást csak kevés államban regisztráltak.
Különösen figyelemre méltó az Egyesült Államok helyzete. Az ország 2015-ben még a világ élvonalába tartozott, mára azonban a rangsor 116. helyére csúszott vissza. A kutatók ezt részben az egyetemeket érintő politikai nyomással, a szövetségi finanszírozási korlátozásokkal, valamint azzal magyarázzák, hogy 2021 óta az amerikai tagállamok közel felében vezettek be olyan szabályokat, amelyek érintik az egyetemi oktatást, a tanterveket vagy az intézményi autonómiát.
A kutatás szerint nem csak az egyetemekről van szó
A V-Dem elemzői hangsúlyozzák, hogy az akadémiai szabadság nem pusztán az egyetemek belügye. A felsőoktatási intézmények kulcsszerepet játszanak a tudományos kutatásban, az innovációban, a magasan képzett szakemberek képzésében és a nemzetközi tehetségek vonzásában. Ha ezek a szabadságjogok sérülnek, annak hosszabb távon a gazdasági versenyképességre és a technológiai fejlődésre is komoly hatása lehet.
A kutatás szerint ezért az akadémiai szabadság megőrzése nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem a jövőbeli innováció és gazdasági növekedés egyik alapfeltétele is.
Forrás: Visualcapitalist