Gazdaság / HR
Az Egyesült Államok újabb 43 kínai vállalat termékeit tiltja ki az ujgur kényszermunka gyanúja miatt
Az Egyesült Államok újabb 43 kínai vállalatot vett fel az ujgur kényszermunka elleni törvény (Uyghur Forced Labor Prevention Act – UFLPA) tiltólistájára. A Reuters által ismertetett pénteki amerikai kormányzati közlemény szerint a döntés olyan cégeket érint, amelyek az elektronikai ipartól az élelmiszeriparon át egészen a fémiparig számos ellátási láncban töltenek be fontos szerepet.
A tiltólistára felkerülő vállalatok esetében az amerikai szabályozás automatikusan vélelmezi, hogy termékeik teljes egészében vagy részben kényszermunkával készültek. Emiatt ezek az áruk csak akkor léphetnek be az Egyesült Államokba, ha az importőrök hitelt érdemlően bizonyítják az ellenkezőjét.
Peking következetesen visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen az ujgur és más muszlim kisebbségeket kényszermunkára fogják vagy egyéb jogsértések érik.
A mostani bővítés az első ilyen intézkedés Donald Trump jelenlegi kormányzata alatt, és egyben a legnagyobb egyszeri bővítés azóta, hogy az UFLPA-t 2021-ben elfogadták. A tiltólistán szereplő vállalatok száma ezzel 144-ről 187-re emelkedett.
Peking szerint megalapozatlanak a szankciók
A kínai kereskedelmi minisztérium szombaton élesen bírálta az amerikai döntést, amelyet „megalapozatlan egyoldalú szankciónak” nevezett. A tárca szerint különösen aggályos, hogy az intézkedés alig egy nappal azután született meg, hogy a két ország kereskedelmi tisztviselői – Peking megfogalmazása szerint – konstruktív hangulatú videókonferenciát tartottak.
A minisztérium közölte: Kína „a szükséges intézkedéseket” megteszi vállalatainak védelmében, részleteket azonban nem közölt.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium szerint a most felvett vállalatok közül négy azért került a listára, mert részt vett olyan programokban, amelyek során a hszincsiangi hatóságok ujgur és más üldözött kisebbségek tagjait toborozták, áthelyezték vagy foglalkoztatták. A fennmaradó 41 cégnél az amerikai hatóságok azt állapították meg, hogy Hszincsiangból, illetve az ottani állami munkaerő-programokhoz kapcsolódó vállalkozásoktól szereznek be alapanyagokat.
John Moolenaar republikánus képviselő, a Kínával foglalkozó képviselőházi különbizottság elnöke szerint az intézkedés erősíti az amerikai gazdaságot az olyan termékekkel szemben, amelyek „rabszolgamunkával készülnek”.
A kínai nagykövetség Washingtonban ugyanakkor „hazugságnak” nevezte a vádakat, hangsúlyozva, hogy a kínai jog tiltja a kényszermunkát, a hszincsiangi munkavállalók pedig szabadon választhatják meg foglalkozásukat.
Akkumulátoripartól az élelmiszeriparig
A listára több olyan vállalat is felkerült, amelyek az elektromos járművekhez és energiatároló rendszerekhez szükséges akkumulátorok alapanyagainak beszállítói.
A Reuters tíz érintett vállalatot keresett meg, de egyik sem reagált a megkeresésre a cikk megjelenéséig.
Az érintettek között szerepel az SDIC Xinjiang Lithium Industry, amely lítium-karbonátot gyárt, valamint anyavállalata, az SDIC Xinjiang Luobupo Potash. Az amerikai hatóságok szerint ezek a vállalatok a Hszincsiangban található Lop Nur sós tóból származó lítiumot és káliumot használnak fel.
Szintén felkerült a tiltólistára a Xinjiang Tianhongji Technology, amely lítium- és nátriumion-akkumulátorokhoz gyárt alapanyagokat. Az amerikai közlemény szerint a vállalat Hszincsiangból származó petrolkokszot, antracitot és aszfaltot használ fel gyártásához.
A Hunan Aihua Group, amely alumínium-elektrolit kondenzátorokat állít elő fogyasztói elektronikához, ipari berendezésekhez, járművekhez és megújulóenergia-rendszerekhez, szintén felkerült a listára. Az amerikai kormány szerint a vállalat Hszincsiangban működő gyártóbázisról szerez be alapanyagokat, köztük speciális alumíniumfóliát.
A cég AiSHi márkanév alatt értékesíti termékeit, és saját honlapja szerint észak-amerikai értékesítési irodát működtet Virginia államban. Kondenzátorait az amerikai DigiKey elektronikai forgalmazó is kínálja.
A tiltólistán szerepel a Chacha Food is, amely snackeket, olajos magvakat és pörkölt magvakat exportál közel ötven országba. Az amerikai hatóságok szerint a vállalat Hszincsiangból szerzi be mezőgazdasági alapanyagainak egy részét.
A Chacha korábban az Egyesült Államokat nevezte legfontosabb exportpiacának. Egy 2019-es beszámoló szerint termékei a Walmart és a Costco üzleteiben is megjelentek, elsősorban New Yorkban és Los Angelesben. A Reuters ugyanakkor nem tudta megerősíteni, hogy ezek az értékesítési kapcsolatok jelenleg is fennállnak-e.
Transzformátorok, alumínium és arany is érintett
A listán szerepel a nagy kínai ipari vállalat, a TBEA Co. is, amely transzformátorokat, villamosenergia-átviteli berendezéseket, alumíniumtermékeket és a napelemek gyártásához használt nagy tisztaságú poliszilíciumot állít elő.
Az amerikai közlemény szerint a TBEA Hszincsiangból szerzi be alumínium- és alumíniumötvözet-termékeinek egy részét, míg leányvállalata, a Xinjiang Tianchi Energy a térségből származó szenet használ.
Az intézkedés érinti a Tianshan Aluminum Groupot és hét kapcsolódó vállalatát is. A társaság közlése szerint évente 1,4 millió tonna elektrolitikus alumínium és 2,5 millió tonna timföld előállítására képes.
Felkerült a listára a Shandong Gold Mining és több leányvállalata, köztük a Shandong Gold Smelting is. Az amerikai hatóságok szerint a vállalatcsoport Hszincsiangból származó aranyat használ fel, egyik leányvállalata pedig a térség legnagyobb önálló aranybányáját birtokolja és üzemelteti.
Forrás: Reuters