Áttörő felfedezés magyarázhatja, miért alakul ki egyeseknél rák, másoknál nem

A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint nemcsak az számít, hogy életünk során milyen DNS-károsodások érik szervezetünket, hanem az is, milyen genetikai örökséggel születünk. A felfedezés a jövőben személyre szabottabb rákszűrésekhez, megelőzési programokhoz és kezelésekhez vezethet.

Miért nem lesz minden dohányos tüdőrákos?

A rák kialakulásának egyik alapfeltétele, hogy a sejtek DNS-ében mutációk halmozódjanak fel. Ezeket okozhatják környezeti tényezők – például a dohányfüst, az UV-sugárzás vagy bizonyos vegyi anyagok –, de az örökölt genetikai különbségek is befolyásolják, hogyan reagálnak a sejtek ezekre a károsodásokra.

Jó példa erre, hogy a dohányosok többségénél soha nem alakul ki tüdőrák, miközben olyan embereknél is diagnosztizálnak daganatot, akik életükben nem gyújtottak rá. A tudósok régóta feltételezték, hogy ebben fontos szerepet játszanak az örökölt gének, ezt azonban embereken rendkívül nehéz volt bizonyítani.

Egereken vizsgálták a genetika szerepét

A Cambridge-i Egyetem, az Edinburgh-i Egyetem, valamint több európai és amerikai kutatóintézet szakemberei ezért laboratóriumi egérkísérletekben vizsgálták a kérdést.

Négy különböző genetikai hátterű egértörzset tenyésztettek ki, amelyek genetikai változatossága hasonló volt az emberi populációk között megfigyelhető különbségekhez. Valamennyi állat ugyanabban az életkorban, azonos mennyiségű dietil-nitrozamint (DEN) kapott. Ez az anyag megtalálható például a dohányfüstben és egyes feldolgozott élelmiszerekben, és ismert DNS-károsító vegyület.

Mivel minden egér ugyanazt az adagot kapta azonos körülmények között, a kutatók kizárhatták a környezeti tényezők eltérő hatását, így kizárólag a genetikai különbségek szerepét vizsgálhatták.

Ugyanaz a károsodás, mégis eltérő daganatok

A kutatók közel 600 daganat teljes genetikai állományát elemezték. Megállapították, hogy bár a daganatok többségében ugyanaz az alapvető sejtnövekedést szabályozó rendszer – az úgynevezett MAPK-jelátviteli útvonal – aktiválódott, a daganatok kialakulásához vezető mutációk egészen eltérőek voltak.

Az, hogy pontosan mely genetikai hibák jelentek meg, nagymértékben függött az adott egér örökölt genetikai állományától.

Bizonyos genetikai háttérrel rendelkező állatoknál például sokkal gyakrabban fordult elő az egész genetikai állomány megkettőződése, amely számos daganattípus kialakulásának fontos állomása.

A kutatás vezetője, Duncan Odom professzor szerint ezzel első ízben sikerült közvetlenül bizonyítani, hogy a genetikai háttér nemcsak a daganatok kialakulásának kockázatát, hanem azok fejlődésének útját is meghatározza.

Személyre szabottabb rákszűrés jöhet

A kutatók szerint az eredmények jelentős hatással lehetnek a precíziós orvoslás fejlődésére.

Ha az örökölt genetikai sajátosságok valóban meghatározzák, milyen mutációk alakulnak ki és hogyan fejlődik egy daganat, akkor a jövőben a rákszűrések során nemcsak az életmódot vagy a környezeti kockázatokat kell figyelembe venni, hanem az egyéni genetikai hátteret is.

Ez azt is jelentheti, hogy ugyanaz a daganatellenes kezelés különböző embereknél eltérő hatékonyságú lehet, ezért a diagnosztikát és a terápiát még inkább személyre kell szabni.

Még további kutatások szükségesek

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatot egereken végezték, ezért további kutatásokra lesz szükség annak megállapítására, hogy az eredmények milyen mértékben alkalmazhatók az emberre.

Ennek ellenére a tanulmány fontos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a rák kialakulását nem csupán a környezeti ártalmak és az életünk során szerzett genetikai hibák alakítják, hanem az a genetikai örökség is, amelyet születésünkkor magunkkal hozunk. Ez a felismerés hosszú távon alapjaiban változtathatja meg a daganatos betegségek megelőzésének és kezelésének szemléletét.