Már a Földközi-tenger sem biztonságos: veszélyes fordulat az iráni háborúban

A konfliktus immár nemcsak a Perzsa-öblöt és a Vörös-tengert, hanem a Földközi-tenger térségét is elérte, tovább fokozva a globális energiapiac bizonytalanságát.

Újabb amerikai támadások Irán ellen

Az amerikai hadsereg közlése szerint több tucat célpontot támadtak Irán területén, köztük az Iráni Forradalmi Gárda katonai irányítóközpontjait, drónlétesítményeit, rakétabázisait és partvédelmi rendszereit.

A mintegy két órán át tartó hadműveletet azután indították, hogy Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki amerikai katonai célpontokra Jordániában. Az iráni állami média szerint a Hormuzi-szoros közelében fekvő Kesm-szigeten három ember életét vesztette az amerikai csapásokban. A jelentések szerint egy lakóövezetet is találat ért, bár az amerikai hadsereg hangsúlyozta, hogy nem civileket vett célba.

Dróntámadás érte az egyiptomi Damietta kikötőjét

A konfliktus új frontot nyitott a Földközi-tengeren is. Egy drón csapódott be az egyiptomi Damietta kikötőjében horgonyzó, amerikai tulajdonban lévő Energos Winter úszó LNG-tároló hajóba, amelyen tűz ütött ki. A lángok átterjedtek egy másik gázszállító hajóra, a Gaslog Salemre is.

Az egyiptomi kormány közlése szerint az első vizsgálatok megerősítették, hogy a tüzet dróntámadás okozta, ugyanakkor egyelőre senki sem vállalta a felelősséget az incidensért. A hatóságok fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be a stratégiai jelentőségű kikötőben.

A Hormuzi-szoros továbbra is a konfliktus kulcsa

A világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonala, a Hormuzi-szoros továbbra is nagyrészt zárva maradt. A háború kitörése előtt naponta 125–140 hajó haladt át rajta, jelenleg azonban csak elenyésző a forgalom.

A szoroson békeidőben a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-exportjának mintegy egyötöde halad át. A korlátozások jelentősen visszavetették a térség exportját: az Öböl menti országok napi olajkivitele a korábbi több mint 20 millió hordóról mintegy 6,2 millió hordóra csökkent.

Irán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ellenőrzése alatt tartsa a vízi útvonalat, míg az Egyesült Államok és több nyugati ország szerint a nemzetközi hajózás szabadságát helyre kell állítani.

Az energiapiac új korszakba léphet

A konfliktus egyre mélyebb nyomot hagy az energiaellátásban. A Reutersnek nyilatkozó piaci szereplők szerint a közel-keleti olaj- és gázpiac tartós bizonytalanságra rendezkedhet be, mivel a vásárlók egyre kevésbé bíznak a térség szállítási útvonalainak biztonságában.

A Brent típusú kőolaj ára ismét emelkedni kezdett, meghaladva a hordónkénti 92 dollárt, miután egy nappal korábban közel nyolcszázalékos drágulást produkált.

Közben a katari állami energiavállalat, a QatarEnergy kénytelen volt jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolni az Egyesült Államokból, hogy teljesíteni tudja ázsiai szerződéseit. A vállalat idén már 33 amerikai LNG-szállítmányt szerzett be, miután a Hormuzi-szoros lezárása ellehetetlenítette saját exportját.

Tovább terjedhet a konfliktus

A feszültség Jordániában sem csillapodik. Az ország hadserege közölte, hogy újabb öt iráni rakétát semmisített meg a légvédelem, miközben Teherán ismét figyelmeztette a térség államait: azok az országok, amelyek támogatják az Egyesült Államok katonai műveleteit, súlyos következményekre számíthatnak.

Elemzők szerint a háború immár messze túlmutat az iráni–amerikai szembenálláson. A támadások kiterjedése és az energiaellátást érintő kockázatok miatt a konfliktus egyre inkább globális gazdasági és biztonsági válsággá válik, amelynek hatásai világszerte érezhetők lehetnek.