Trump saját pártjában is fogy a türelem az iráni háború miatt

Bár a három hónapos tűzszünet összeomlása után ismét fellángoltak a harcok, egyik fél sem tudott döntő katonai előnyt kiharcolni. Eközben Donald Trump amerikai elnök egyre erősebb politikai nyomással szembesül saját pártján belül is, miközben az emelkedő olajárak, az amerikai veszteségek és a közelgő félidős választások tovább bonyolítják a helyzetet.

Az amerikai védelmi minisztérium forrásai szerint az Egyesült Államok az elmúlt napokban felfüggesztette a rendszeres légicsapásokat, hogy teret adjon a diplomáciai egyeztetéseknek. Ugyanakkor Trump továbbra is lebegteti egy újabb, minden korábbinál nagyobb katonai támadás lehetőségét.

Egyre több republikánus sürgetné a háború lezárását

Miközben korábban a Republikánus Párt többsége támogatta az iráni hadműveleteket, egyre több vezető politikus figyelmeztet arra, hogy az elhúzódó konfliktus politikai kockázatot jelenthet.

Laura Ingraham, a Fox News ismert műsorvezetője szerint „ketyeg az óra” Trump számára, mert a választók türelme fogy, és sok republikánus attól tart, hogy a háború elvonja a figyelmet a novemberi félidős választások előtt. Mike Johnson képviselőházi elnök úgy fogalmazott, hogy a konfliktust mielőbb le kell zárni, Bill Cassidy louisianai republikánus szenátor pedig azt mondta: az elnök már elérhette volna eredeti céljait, de a háború tovább húzódik.

A probléma azonban az, hogy Washington jelenleg nem rendelkezik olyan megállapodással vagy katonai eredménnyel, amelyet egyértelmű sikernek lehetne tekinteni. Irán nem fogadta el a korábbi békejavaslatot, miközben a katonai nyomás sem kényszerítette engedményekre Teheránt.

Az amerikai veszteségek tovább ronthatják a támogatottságot

Az amerikai közvélemény támogatása már korábban is meggyengült, és a harcok újraindulása óta ismét amerikai katonák estek el. Március óta négy amerikai katona halt meg, az összes amerikai veszteség pedig 18 főre emelkedett. A Pentagon legfrissebb adatai szerint több mint 600 katona sebesült meg a konfliktus során.

Korábbi közvélemény-kutatások szerint a republikánus szavazók 42, a függetlenek 53 százaléka nagyobb valószínűséggel fordulna szembe a háborúval, ha amerikai katonák halnak meg vagy sérülnek meg a Közel-Keleten.

Trump igyekezett csökkenteni a veszteségek jelentőségét azzal, hogy korábbi háborúk jóval magasabb halálos áldozataival hasonlította össze a mostani számokat, ugyanakkor egyre nehezebb meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a konfliktus megéri az áldozatokat.

Eszkaláció vagy visszavonulás?

A Fehér Ház előtt két nehéz út áll.

Az egyik lehetőség a katonai nyomás fokozása lenne, amely akár Irán stratégiai olajlétesítményei vagy a Hormuzi-szoros térsége ellen is irányulhatna. Egy ilyen művelet azonban könnyen szárazföldi beavatkozáshoz vezethetne, amit az amerikai társadalom jelentős többsége elutasít.

A CNN információi szerint JD Vance alelnök és Dan Caine vezérkari főnök is óvatosságra intette az elnököt, részben a konfliktus kiszélesedésének veszélye, részben pedig az amerikai fegyverkészletek fogyása miatt.

Trump ugyanakkor nem zárta ki egy minden eddiginél nagyobb katonai akció lehetőségét, bár korábban is többször tett hasonló kijelentéseket, amelyeket végül nem követett tényleges támadás.

Az olajárak jelenthetik a legnagyobb politikai veszélyt

A konfliktus egyik legsúlyosabb gazdasági következménye az energiahordozók drágulása.

Az Irán által támogatott jemeni húszik blokádot hirdettek a Báb el-Mandeb-szoros térségében, és szaúdi hajókat kezdtek támadni a Vörös-tengeren. Ez tovább nehezíti a globális olajszállítást, miközben a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság is fennmaradt.

Ennek hatására a kőolaj világpiaci ára ismét 100 dollár fölé emelkedett hordónként, az amerikai üzemanyagárak pedig meghaladták a gallononkénti 4 dolláros átlagot.

Elemzők szerint éppen az üzemanyagárak jelenthetik Trump számára a legnagyobb politikai veszélyt: ha a benzin tovább drágul, egyre nehezebb lesz fenntartani a háború társadalmi támogatását.

Csökkenhetnek Trump céljai

Az amerikai elnök a háború elején Irán „feltétel nélküli megadását” követelte, valamint azt ígérte, hogy végleg megakadályozza az ország nukleáris programját.

Azóta azonban fokozatosan mérsékelte célkitűzéseit. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Washington akár egy korlátozott megállapodással vagy csupán a Hormuzi-szoros újranyitásával is beérné, ha ez lehetővé tenné a konfliktusból való kilépést.

Ez ugyan enyhíthetné a politikai nyomást, de sok szövetséges számára azt jelezné, hogy az Egyesült Államok nem érte el eredeti stratégiai céljait.

A Kongresszus is egyre aktívabb

Bár a republikánus többségű Kongresszus eddig nagyrészt támogatta Trumpot, egyre több törvényhozó kérdőjelezi meg az elnök háborús felhatalmazását.

Több képviselő szerint az adminisztráció túllépte a háborús jogkörökről szóló törvényben meghatározott időkorlátokat, és a Kongresszusnak hamarosan döntenie kell arról, korlátozza-e a katonai műveletek finanszírozását vagy az elnök hadviselési jogköreit.

Bár egyelőre nem látszik olyan politikai többség, amely valóban megakadályozná a háború folytatását, az egyre erősödő republikánus kritikák arra utalnak, hogy Donald Trump mozgástere fokozatosan szűkül. A következő hetekben ezért nemcsak a harctéren, hanem Washingtonban is kulcsfontosságú döntések születhetnek a konfliktus jövőjéről.