Burnham: Az NHS összeomolhat, ha nem reformálják meg a szociális ellátórendszert

A brit állami egészségügyi rendszer (NHS) hosszú távon összeomolhat, ha a kormány nem alakítja át a szociális ellátórendszert – erről beszélt Andy Burnham miniszterelnök a BBC-nek adott első nagyinterjújában hivatalba lépése óta. A munkáspárti politikus szerint a jelenlegi rendszerben túl sokan kerülnek kórházba azért, mert nem kapják meg időben a számukra szükséges szociális gondozást.

Burnham úgy fogalmazott: az NHS-re olyan emberek ellátása is hárul, akiknek valójában nem kórházi kezelésre, hanem megfelelő szociális segítségre lenne szükségük. Ha ez nem változik, az egészségügyi rendszer a ránehezedő teher miatt működésképtelenné válhat.

A miniszterelnök ugyanakkor nem vállalt határidőt arra, hogy még a következő parlamenti választások előtt megszületik az új rendszer. A BBC kérdésére azt mondta, nem tud konkrét menetrendet ígérni, de politikai tőkéjét arra kívánja fordítani, hogy rendbe tegye a szerinte „megroppant” szociális ellátást.

Burnham számára nem új ügy a reform. Még Gordon Brown kormányának egészségügyi minisztereként, 2009-ben egy univerzális angliai szociális ellátási rendszer bevezetését javasolta, egy évvel később pedig kötelező hozzájárulásból finanszírozott modellt is felvetett. Az akkori munkáspárti elképzelések között szerepelt, hogy az ellátás költségeit az érintettek halála után, a hagyatékuk terhére lehessen rendezni. A konzervatívok ezt akkor „haláladóként” bírálták.

A miniszterelnök szerdán ismerteti elképzeléseit a felnőttkori szociális ellátás jövőjéről, ám a BBC értesülései szerint nem mutat be kész reformcsomagot. Ehelyett felgyorsítaná a Louise Casey bárónő vezette független bizottság munkáját, amely a rendszer átalakításának lehetőségeit vizsgálja. A testület eredetileg 2028-ban tette volna közzé végleges ajánlásait, Burnham azonban előrébb hozná a folyamatot.

Sokaknak saját zsebből kell fizetniük a gondozást

A brit szociális ellátórendszer célja, hogy az idősek, fogyatékkal élők és más rászorulók minél tovább önálló életet élhessenek, például otthoni segítséget kapjanak a mindennapi teendőkben. Az NHS-szel ellentétben azonban ezek a szolgáltatások nem ingyenesek.

Angliában és Észak-Írországban azok, akiknek megtakarítása meghaladja a 23 250 fontot, általában nem jogosultak önkormányzati támogatásra a gondozási költségekhez. Walesben és Skóciában ettől eltérő szabályozás van érvényben.

Sarah Woolnough, a King’s Fund egészségpolitikai kutatóintézet vezérigazgatója szerint a jelenlegi, „büntető jellegű” rendszer miatt sokan elesnek a szükséges ellátástól, miközben minden hetedik érintett több mint 100 ezer fontot költ saját vagyonából szociális gondozásra.

Bár Burnham egyelőre nem ismertette részletes terveit, a lehetséges megoldások között szerepel, hogy a szociális ellátás – az NHS mintájára – a szükséglet alapján ingyenessé váljon, vagy felső korlátot vezessenek be az egyéni kiadásokra. Woolnough szerint ezek a változtatások évente ugyan több milliárd fontos többletkiadást jelentenének, de még így is jóval kisebb összegről van szó annál, mint amennyit az állam az NHS finanszírozására fordít.

A szociális ellátás reformja régóta megoldatlan politikai kérdés Nagy-Britanniában. Két évvel ezelőtt Sir Keir Starmer kormánya visszavonta azt a tervet, amely 86 ezer fontban maximálta volna az Angliában egy ember által élete során fizetendő gondozási költségeket.

A Konzervatív Párt vezetője, Kemi Badenoch levélben szólította fel Burnhamet, hogy zárja ki az adóemelést és az államadósság növelését a reform finanszírozására. Szerinte a megoldásnak azokkal szemben is méltányosnak kell lennie, akik egész életükben takarékoskodtak.

Layla Moran, a parlament egészségügyi és szociális bizottságának liberális demokrata elnöke arra figyelmeztetett, hogy a kérdésből nem szabad pártpolitikai csatározást csinálni. A párt vezetője, Ed Davey közölte: kész minden olyan egyeztetésben részt venni, amely tartós politikai konszenzust eredményezhet. Hangsúlyozta, hogy az új rendszer középpontjában a családi gondozóknak kell állniuk, és senki sem veszítheti el az otthonát azért, mert gondozásra szorul.

Robert Jenrick, a Reform UK pénzügyi szóvivője szerint ugyan szükség van a rendszer átalakítására, de pártja ellenez minden olyan finanszírozási modellt, amely szerinte újra bevezetné a korábban „haláladóként” emlegetett megoldást. Úgy fogalmazott: nem lenne igazságos az emberek egész életük során felhalmozott megtakarításait megterhelni, és családok százezreit újabb adófizetési kötelezettség alá vonni örökléskor.

A segélyek feltételei is szigorodhatnak

Az interjúban Burnham a jóléti rendszer átalakításáról is beszélt. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a jövőben szigorúbb feltételekhez kötik egyes szociális juttatások folyósítását. Szerinte sok olyan ember van, aki megfelelő támogatással visszatérhetne a munkaerőpiacra, ezért a támogatások egy részét ahhoz lehetne kötni, hogy az érintettek elfogadják a számukra felajánlott lehetőségeket.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a segélyezetteket akarja felelőssé tenni helyzetükért. Mint mondta, sok húszas éveiben járó fiatal azért rekedt a jóléti rendszerben, mert korábban nem kapta meg azt a segítséget, amelyre szüksége lett volna.

Az interjú végén könnyedebb témák is szóba kerültek. Burnham elárulta, hogy kutyája, Axel – amely egy bichon frisé és egy uszkár keveréke – várhatóan nem költözik vele a Downing Street 10.-be, mert szerinte nem jönne ki Larryvel, a miniszterelnöki rezidencia híres macskájával. „Nem hiszem, hogy a nemzet hálás lenne, ha Axel felborítaná Larry világát” – mondta, hozzátéve, hogy kutyájának „van egy kissé mogorva kisember-természete”.